
Az ünnep a 13-14. században terjedt el Európában, annak az érdeklődésnek következményeként, amellyel Krisztus emberi természete és emberi valósága felé fordultak a hívők. Ez az érdeklődés a keresztes háborúkból visszatért lovagok elbeszélései nyomán éledt föl, és kiterjedt Jézus szülőföldjére és rokonságára is. Érhető, hogy az Üdvözítő nagyszülei iránti tisztelet is felélénkült.
Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének évfordulójából adódott. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, és szülőháza, Anna asszony háza a Bethesda-tó közelében állt. Az 5-6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, s ennek fölszentelési napja volt július 26.
Szent Anna tiszteletéről Bálint Sándor a következőket írja: ,,A hazai Szent Anna-tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a kultusz sokrétűsége mutatja. Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.
Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza... a kádárok is tisztelték, nyilván abból a megfontolásból, hogy Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a megváltás bora, (a megváltó Vér)... Védőszentje volt a bányászoknak is, nyilvánvalóan azért, mert ünnepének evangéliuma a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szólt, és e hasonlatokat Szent Annára is lehetett vonatkoztatni. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.''
A bizánci rítusban július 25-én ülik Szent Anna asszony halála napját, amely napon Konstantinápolyban 550 körül templomot szenteltek a tiszteletére. Nyugaton a 12. századtól terjedt el a július 26-i ünnep. V. Pius pápa 1568-ban eltörölte, de 1583-ben ismét felvették a római naptárba, július 26-ra. Szent Joachimot 1584-től március 20-án, 1738-tól a Nagyboldogasszony oktávája utáni vasárnapon, 1913-tól augusztus 16-án ünnepelték. 1969-ben egy napra tették Szent Annával.

Dr. Hoffmann Rózsa államtitkár évnyitó beszéde a katolikus iskolák Veni sancte-jén Kiskunmajsán
DR. BÁBEL BALÁZS HOMILIÁJA a katolikus iskolák országos tanévnyitóján Kiskunmajsán
Kizuhant a nyolcadik emeletről egy kislány
ÉRSEKI IMA "A HŐS VÉRTŐL PIROSULT GYÁSZTÉR" KÁPOLNÁJÁNÁL
Sárháton fölújított kápolnát szentelt föl dr. Bábel Balázs érsek - hallgassák meg az ünnepi beszédét
Napi evangélium "De Jézus bátorságot öntött Simonba: Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel."
Még két hónapig kérhető a költségtámogatás
PORTA KERESZTKÖR: ÜNNEP MEGEMLÉKEZÉS HÁLAADÁS
NAGYBOLDOGASSZONY BÚCSÚ: RUBINT MISÉS ÁLDÁS HELVÉCIÁN
Köztér! Hihetetlen állapot uralkodik az iskola előtt
PORTA Köztér! A Dobó István körút drasztikus darabjai
ÚJABB PORTA SIKER: HANGA ÓRÁT KAP AZ IZSÁKI REFORMÁTUS TEMPLOM TORONY
A székely három mondása: 1. A sör nem alkohol. 2. A n? az nem ember. 3. A medve az nem játék.
VODICA-MÁRIAKÖNNYE: EZREK ÉRKEZTEK A HÍRES KEGYHELYRE - HALLGASSÁK MEG DR. BÁBEL BALÁZS ÉRSEK ÚR HOMILIÁJÁT
JULIÁNUS JANUS ÉRSEK, PÁPAI NUNCIUS KALOCSÁN: jubilálnak a kalocsai iskolanővérek
AZ ÉRSEK TERÁPIÁT JAVASOL: ERKÖLCSI VÁLSÁG EURÓPÁBAN/MAGYARORSZÁGON II. rész
KÖZTÉR! TÖBBEN IS HÍVTÁK A PORTÁT: MENTSÜK MEG A FŐTÉRI TALÁLKOZÓHELYET
PORTA KÖZTÉR: vigyázat (boka)törés veszély
HOGY KÉSZÜLJÜNK A REPÜLŐNAPRA? - NEM KECSKEMÉTI (DE) TAPASZTALATOK ALAPJÁN
HIHETETLEN! Kecskeméten nem szabad kajszit telepíteni?
AZ ÖNKORMÁNYZAT SEGÍT: KÖZVÍZEN ÖNTÖZIK A CSODÁLATOS WADOWICE KERTET