Annayába ment, ahol belépett a maronita rendbe, felvéve a Charbel nevet. Teológiai tanulmányait a Szent Kobriánusz és Jusztina monostorban végezte Batrounban.

1859. július 23-án szentelték pappá Bkerkyben. Ezt követően 16 évet élt Annayában, ahonnan 1875-ben átment a rend Szent Péter és Pál kolostorába.

Életét igazi remeteként és szentként élte, az imádságnak és szentségimádásnak szentelve idejét. A kolostort, ahol 23 évig élt, igen ritkán hagyta el. 1898. december 16-án hirtelen rosszul lett szentmise közben, december 24-én hunyt el. Annayában temettél el a monostor temetőjébe.

Néhány hónappal a halála után ragyogó fényességet láttak sírja körül. Testét, amely vérzett és verejtékezett, áthelyezték egy különleges koporsóba. Zarándokok ezrei özönlötték el a monostort, közbenjárásáért imádkozva, amelynek köszönhetően számos gyógyulás történt és sokan találtak lelki vigaszra. 

1925-ben XI. Piusz kezdeményezte boldoggá- és szenttéavatását. 1950-ben az eljárás során felnyitották koporsóját. Amelyben teljes épségben találták meg testét. Ezt követően megsokszorozódtak a csodás gyógyulások, s sírjához különböző vallások híveinek sokasága zarándokolt közbenjárását kérve.

A csodák túlnyúltak Libanon határain, s ez az egyedülálló jelenség erkölcsi megújulást hozott, visszatérést a hithez, s a lelki értékek újjáéledését.