Kezdőlap
EUR: 353.8400; USD: 312.8800; CHF: 332.1400
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Wojtyla Akadémia: Útravaló Pétertől és Páltól

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__7/i__30513
Dr. Kriston-Vízi József etnográfus a nyáridőszakhoz kötődő népszokásokról számolt be a Wojtyla Barátság Központ gondozottjainak. A hátrányos helyzetű rászorultakból verbuválódott közönség megismerhette Medárd és Szent Antal napja, valamint Szent Iván éje, Szent László, Péter és Pál, illetve Sarlós boldogasszony napja köré csoportosuló hagyományokat.

Júniusi északi szél, gazdag aratásról beszél. Amilyen lesz Medárd napja, harminc napig úgy folytatja. Jó az eső János napig, de aztán már árt mindenik. Ha Barabás napján esik, a hordó jó borral telik. Ha Jánoskor hull a zápor, sárban járunk aratáskor. Ha Jánost esőben látod, diónak ne készíts zsákot. E nap után, ha szól a kakukk, úgy drágaságot várhatunk.

Miután megismertette e népi mondókát hallgatóságával a közismert kecskeméti néprajzkutató, áttért Páduai Szent Antal napjára, melyet június 13-án ünnepel az Egyház.

„Majd Szent Antal megsegít!” A legnépszerűbb szent az egész világon alighanem Páduai Szent Antal. Jóformán nincs templom, ahol ne állna szobra, mely angyali szelídségű ifjú szerzetest ábrázol, barna ferences csuhában, karján a kis Jézussal, szabad kezében liliommal. Aki hívő katolikusnak gondja-baja van, végső menedékként mind hozzá fordul.

Keresztelő Szent János az utolsó próféta és Jézus előfutára. Ő kereszteli meg Jézust. Személye kapcsolja össze az Újszövetséget az Ószövetséggel. Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona. Hat hónappal Krisztus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet. János a pusztában élt, mielőtt tanítani kezdett. Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szentsége. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akart megtenni, mert úgy érezte, méltatlan rá.

Heródes király, bár tisztelte és félt tőle, mivel szent embernek tartotta, mégis elfogatta Jánost, mert ő elítélte amiatt, hogy fivére özvegyét, Heródiást elvette. A nő manipulációi következtében a király lefejeztette Jánost. Jézus korának legnagyobb embereként említette Keresztelőt. Magyarországon a Szent Iván név terjedt el vele kapcsolatban. Egyes vidékeken Virágos Szent Jánosnak vagy Búzavágó Szent Jánosnak is nevezik – folytatta az etnográfus.

Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, ekkor legrövidebb az éjszaka. A szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja, melynek célja megőrizni a fényt, segíteni a Nap évenkénti újjászületését. Az Egyház már az V. században beépítette a liturgiába és megszentelte a Szent Iván napi tüzet.

A faluvégen, erdőszélen rakott tüzeknek varázserőt tulajdonítanak: megvédenek a boszorkányoktól, a rovaroktól, rágcsálóktól, betegségektől, elsősorban a pestistől, a termést pedig védik a jégveréssel szemben. Szokás különféle gyógynövényeket, illatos növényeket égetni, füstölni, hogy a gonoszt távol tartsák.

A tűz körül a fiatalok termékenység- és szerelemvarázsló dalokat énekelnek, körülállják, körültáncolják a tüzet. Az izzó parazsat, majd a kihűlt hamut szétszórják a földön, hogy ezzel megóvják a termést.

Június 27-én Szent Lászlóra emlékezik az Egyház, majd ezt követi 29-én Péter és Pál napja.

Pétert, mint apostolfejedelmet ábrázolják, Szent Pállal, Krisztus mellett.

Attribútuma a kulcs, emellett a pásztorbot, a hal és a kakas.

Oltalmazója az Egyháznak, a szentatyának és a papoknak. Védőszentjüknek tekintették a halkereskedők, hálószövők, kulcsai miatt a lakatosok, esztergályosok, kapusok, felügyelők. Lábbetegségek, veszettség, kígyómarás ellen kérték oltalmát.

A magyar néphagyományban is feltűnik alakja. Vallásos mondáink egyik legfőbb hőse a gyarlóságaiban, de jóravalóságában is annyira emberi Péter, aki Urával, a világi nép között vándorol.

Kíváncsiságával, akadékoskodásával sokszor az emberiség képviselőjének tetszik, aki a teremtés és a természet titkait, érthetetlen furcsaságait, az embersors nagy bökkenőit iparkodik kifürkészni, megérteni.

Sokszor elégedetlen azzal, amit lát, tapasztal, végül azonban mindig belátja, hogy Mesterének van igaza; ő tud és intéz mindent a legbölcsebben. Népmeséinkben, tréfáinkban, mint a Mennyország bölcs, tapasztalt kapusa tűnik fel, szinte ő dönti el, ki érdemes az üdvösségre.

Pál apostolt – korábbi nevén Sault – a Törvényért és az atyai hagyományokért égő buzgólkodása a keresztények üldözőjévé tette. Jelen volt István vértanú megkövezésekor; a ruhákat őrizte.

Krisztus után 34 körül azonban a damaszkuszi úton megváltozott az élete: találkozott a Feltámadottal.

És mindent elvetett aztán Krisztusért. A Törvénynek, a Törvényhez való hűségnek és a cselekedetekből való megigazulás útja érvényét veszítette számára, arra a meggyőződésre jutott, hogy az ember az üdvösségét csak Istenben találja meg, akinek tökéletes bizalommal ki kell szolgáltatnia magát.

Hitének középpontja Isten szeretete, amitől semmi sem szakíthat el. A Rómaiakhoz írott levél Pál teológiai végrendelete lett. Az apostolok cselekedetei szerint a római állam foglyaként érkezett Rómába. A hagyomány úgy tartja, 67-ben kivégezték; lefejezték a Rómából Ostiába vezető út harmadik mérföldköve mellett. Egy régi legenda szerint azon a helyen, ahol feje a földre hullt, három forrás fakadt.

Sarlós Boldogasszony: az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe, Magyarországon július 2-án tartják.

Sarlós Boldogasszony napján ha esik, akkor esőt várhatunk sok ideig – véli a néphagyomány.

 

 

 

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés