Kezdőlap
EUR: 336.9100; USD: 303.8000; CHF: 313.7800
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

DR. BÁBEL BALÁZS BIBLIA MAGYARÁZATA A KOSSUTH RÁDIÓBAN (1.)

Évközi 14. vasárnap Szentleckéjéhez és Evangéliumához

| Feltöltve: | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__72/i__12174
Évközi 14. vasárnap szentleckéjéhez Szent Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében olvashatjuk: „Testvéreim ti nem test, hanem lélek szerint éltek. Ha valóban Isten lelke lakik bennetek. Ha pedig bennetek lakik annak lelke, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ő, aki Krisztust feltámasztotta a halottak közül, halandó testeteket is életre kelti a bennetek lakó lelke által.” A levél megértéséhez tudnunk kell, hogy Szent Pál felfogása szerint a világot kettősség jellemzi: a test és a lélek ellentéte. Nem az emberi természet kettősségére, testre és lélekre épül, hanem végső fokon az Isten ellen lázadó bűn és az isteni életet adó Szentlélek ellentéte. Ez a kettősség azonban kifejeződik az életmód, életcél, magatartás és törekvés kétféleségében. Test szerinti lét, testi célok követése, és a halál felé való irányultság az egyik oldalon, a lélekből fakadó élet lelkiek gondja és a lélek célkitűzései élet és béke a másik oldalon. A testnek a cselekedeteit Szent Pál apostol a Galatákhoz írt levelében így foglalja össze: „kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ebből is látható, hogy a testi cselekedetek sokszor lehetnek lelkiek, hiszen a harag, a vetélkedés az lelki természetű, de bűnös dolog. A lelki életnek a cselekedetei békesség, kedvesség, türelem, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás, szintén a Galatákhoz írt levélben olvassuk. Ebből is kitűnik, hogy a testi élet Szent Pál apostolnál a bűnös életet jelenti. A lelki élet pedig a lélek szerinti az erényes életet. A kereszténység nem menti meg a testet, noha voltak korábban benne ilyen irányzatok, ezt azonban az egyház mindig elítélte. A testet fegyelmezi, ösztöneivel és szenvedélyeivel. Azonban a testet a kereszténység tiszteli meg legjobban, ugyanis a mi Megváltónk, Jézus Krisztus, az isteni Logosz megtestesült. Emberi testet öltött. Ezt ünnepeljük karácsonykor. És Jézus Krisztus halandó teste pedig föltámadt, megdicsőült. És E két pont közé helyeződik a mi életünk is. És a legmerészebb hitvallásunk senki sem mer vallani a világon a keresztényeken kívül nem csupán a léleknek az üdvössége, hanem a test föltámadása is. És a test feltámadásához, hogy eljuthassunk lelki életet kell élnünk, lélek szerint kell élnünk, vagyis mindazt a szépet és jót, amit Jézus Krisztus életéből kiolvasunk a Szentlélek erejével kell megvalósítanunk

 .

 

Gondolatok az évközi 14. vasárnap evangéliumához

 

            Szent Máté evangélista könyvéből olvasva halljuk Jézus szavát: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagyok és terhek alatt görnyedtek, én felüdítetek titeket. Vegyétek magatokra igákat és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű és nyugalomra talál lelketek.”

            Hittanos táborban vidéki gyerekeket kérdeztem, amikor ezt az evangéliumot olvastam föl mit jelent azt, hogy iga? Senki sem tudta. Segítettem nekik, más szóval úgy mondjuk, hogy járom. Ezt sem tudták. Ma olyan időket élünk, hogy a fiatalok számára ez a jézusi mondás csak magyarázattal nyeri el igazi értelmét. El kell mondani, hogy az a húzó eszköz és szerszám, ami terheket jelent, de megkönnyebbítést ad Jézus, hogy ha az Ő igáját vesszük magunkra. Az Ószövetségben a törvényt nevezték Isten igájának, de időközben terhessé vált. Mert annyi aprólékos szabállyal tűzdelték meg a rabbik. Olyanná vált, mint az ökrök nyakán a nehéz, súlyos járom. Szent Péter ezért mondja az első jeruzsálemi zsinaton, amikor a zsidó törvények aprólékos szabályait véglegesen elvetették nem akarjuk azt az igát nyakatokba tenni, melyet sem mi sem atyáink nem tudtak elviselni. Az új iga Jézus tanítása. Isten az atyánk, és ő a Fiú. Aki befogadja ezt a tanítást, az a szeretet kötelezettségét is magára veszi. Ez nem mindig könnyű, hiszen súlyos igának, sőt keresztnek is tűnhet. Mégis hogyha Jézus lelkületével Jézusért, Jézussal tesszük, könnyebbé válik. Pázmány Péter írja: Jézus szolgálatát igának nevezi, s amint az igát, jármot ketten vonzzák, ő is velünk együtt igába fogja magát, hogy minket segítsen. Ezért minden élethelyzetben a Jézussal való barátság a Jézussal való együtt élés könnyebbé válhat minden munkánkban és fáradozásunkban. Értelmet és célt ad életünknek, a szükséget szenvedők is elmondhatják azt, amit Szent Pál: semmink sincs, mégis mindenünk megvan. A magányosnak terhét is feloldja, ha rátalál Jézusra, mert ott ő is vele lesz, a betegségben is. Megnyugvást adhat a szenvedésben Jézus Krisztus keresztje. A bűn terhe alól is megbocsátás által megkönnyebbülést ad Jézus. A szenvedélyek rabságából is van általa szabadulás. Áldott minden keresztje, igája az életnek, amely Jézushoz vezet. Ezért amikor Jézus azt tanácsolja, hogy vegyük magára az ő igáját és tanuljunk tőle, akkor nemcsak szép szavakat mond, hanem akik ezt már megpróbálták vele együtt húzták, vonták az élet igáját, azok tudják azt, hogy könnyebbé vált, így igazi evangéliummá lesz számunkra lesz számunkra Jézus tanítása, hogy az ő igája édes és ő terhe könnyű.

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés