Kezdőlap
EUR: 330.9600; USD: 298.3800; CHF: 301.6700
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

A PORTA SEGÍT: LERAKTÁK A KUNBARACSI HARANGTORONY ALAPKÖVÉT

| Feltöltve: | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__7/i__491
Az úrnapi körmönet és a Te Deum után ünnepélyes keretek közt a település előljárói, egyházi vezetők és a Porta Egyesület alapító-szervezője együttesen helyezte a földbe a kunbaracsi hívek által oly régen áhított harangtorony alapköváét, vasárnap délelőtt. Az épület - mely fábol épített torony lesz - terveit Borbály Lajos, Kós Károly-díjas építész álmodta meg. A bekerülési költség meghaladja a bruttó 10 millió forintot. Bele- értve azt az új harangot is, amelyet hívek szeretnének készíttetni Gombos Miklós harangöntő mesterrel.
Az közismert, hogy a PORTA EGYESÜLET Katolikus Munkacsoportja számtalan egyházi építkezésnél fejtett már ki aktív szervező munkát. Kisizsák, Dunavecse, Kecskemét-Széchenyiváros, Kecskemét Barátok temploma -csak néhány név ahol sikeresen közreműködött a az építkezéseknél. Ma már országszerte ismerik a munkacsoportot és a megye határain túl is szívesen dolgoznak együtt vele. Megkereste a PORTÁT a Kunpeszér Fejlődéséért Egyesület illetve az Önkormányzat is. Kunbaracs kisközség Bács-Kiskun megyében, Kecskeméttől 30 km-re északnyugati irányban, a Kerekegyházát Ladánybenével összekötő út mentén fekszik. A falut az oklevelek legkorábban 1279-ben említik Homokbaracs néven, megkülönböztetve e Solt megyei települést a Pest megyei Baracstól. A helységnév előtagja, a valószínűleg régi magyar személynév Barocz Árpád-kori falut sejtet, amit a határában talált középkori templomromok is igazolnak. Mohács előtt kun terület volt, a Mizse székhez tartozott. Egy 1559-es török adóösszeírás Baracsa néven még módos falunak állítja, azután a XVI. század végi háborúkban évszázadokra elnéptelenedett, pusztásodott. A hódoltság után előbb a Ráday és Darvas családok birtoka, aztán a Teleki grófoké, később megvették a Földváry és Gencsy családok, majd -már a XX. században- egy ideig Kecskemét városához tartozott. A két világháború között Baracspuszta néven Tatárszentgyörgy község közigazgatási része. 1950-ben vált újra községgé Kunbaracs néven, s lett immáron önálló Bács-Kiskun megyei település. A községet természeti értékei, változatos környezete kiválóan alkalmassá teszik a pihenni, kikapcsolódni vágyó vendégek fogadására. Gyönyörű sétákat, lovas- és kerékpártúrákat tehetünk a Homokhátságra korábban oly jellemző, ám ma már a talajvízszint csökkenése folytán máshol alig fellelhető homoki tölgyesben, de bejárhatjuk a védett ősborókást is, mely a Kiskunsági Nemzeti Park része. Érdemes sétát tennünk a község belterületén, ahol megtekinthetjük a római katolikus templomot, az Oncsa-házat, a pincemúzeumban pedig a borkóstolás mellett megismerhetjük a borkészítés hagyományos eszközeit. A kulturális programok kedvelőit a Faluház rendezvényei, a kunbaracsi citerazenekarok előadásai és kézművesfoglalkozások várják, de felejthetetlen élményt nyújtanak minden vendég számára a Falunap rendezvényei s az októberi szüreti bál is. A PORTA aktivistái igen jól érzik magukat ebben a közösségben ás reméljük, hogy ismét hasznos, áldásos, baráti segítséget adhatunk. - mondotta a megjelenteknek a harangtorony alapítóokmányát a hívek előtt fölolvasó Farkas P. József alapító szervező. Remélhetjük - ha az Úr is úgy akarja - Dr. Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskeméti érsek, még az idén fölszentelheti az új közösségi épületet.
Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés