Kezdőlap
EUR: 323.7900; USD: 289.1000; CHF: 289.5600
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Czollner téri lakhelyéről mesélt Ács Imre tanár úr a Wojtyla Házban

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__7/i__29568
A Czollner tér 2. számú polgári ház történetét dolgozta fel és mutatta be Ács Imre mesterpedagógus, a Széchenyi István vendéglátóipari középiskola tanára a Wojtyla Barátság Központ gondozottjai számára tartott előadásában. Miközben családi fészkét láttatta, beszámolójában Kecskemét 18-20. századi históriájának egyik szelete is felsejlett. (Fotók: Mátyus István)

Mint Ács tanár úr ismertetőjéből kiderült, a Czollner tér 2. szám alatti, eklektikus – vagyis különféle korok, stílusok, építészeti irányzatok jegyeit vegyesen magán hordozó – polgárház valószínűsíthetően 1902-ben épült. 1999-ben vásárolta meg az Ács házaspár dr. Lett Béla professzortól és Sára nevű testvérétől.

Egy 1911-ből fennmaradt fénykép hűen tükrözi hajdani kinézetét, mely lényegében pontosan megegyezik mai küllemével. A korabeli fotón még a villanyoszlop is pontosan ugyanott található akárcsak napjainkban.

Az ingatlan helyreállítása mintegy másfél esztendőt vett igénybe, melynek során kijavították, pótolták az ablakszemöldököket, párkányokat, hornyolt pilasztereket. Az eredeti kapu felett egyedi, kovácsoltvas kerítés védi a színes üvegablakokat. Az udvar felőli belső kapuban szintén megmaradtak a színes üvegek.

A Czollner tér 2. számú lakóházzal kapcsolatban a városi legenda akként tartja, 1956-ban annak pincéjébe menekültek a környék leányai, asszonyai az orosz katonák elől.

Maga a tér az 1759-ben – tehát épp 260 évvel ezelőtt – született Czollner Mihály német származású vaskereskedőről kapta nevét, aki húszéves volt, mikor Pestről Kecskemétre került. Itt Deron József vaskereskedő inasaként dolgozott. Deron halála után özvegye úgy határozott, a tehetséges inasnak ajánlja fel az üzlet továbbvitelének lehetőségét. Ráadásul kisvártatva a 23 évvel idősebb asszony feleségül is ment Czollner Mihályhoz.

Egy évtizedig éltek együtt, s miután neje elhunyt, Czollner újra házasodott. Sikeres üzletemberként komoly ismertségre tett szert, beválasztották a városi elöljárók közé, sőt kölcsönöket is adott a városnak. Alapítványa tette lehetővé az első városi ispotály (kórház) felépítését. Végrendeletében gondolt Kecskemét szegényeire; nagyobb összeget hagyott kórházi, egyházi, iskolai célokra. 1820-as halála után öt évvel második felesége, Béni Erzsébet felajánlást tett, miszerint vállalja az épülő Szent Erzsébet-templom költségeit. Mellesleg e szakrális helyen lelt végső nyughelyet a Czollner házaspár.

Mindemellett megtudhatták a népkonyha gondozottjai, hogy a környéken létesült Kecskemét legősibb temetkezési helye. Ennek emlékét ma az Ótemető utca őrzi.

Ács tanár úr beszámolójából fény derült a mai Czollner tér környékének többi várostörténeti emlékére is. Így bővebben szó esett az első kecskeméti ispotályról, az 1818-ban épület katonai lovardáról, a város legszebb szecessziós vaskapujáról a László Károly utcában, illetve a tiszti kaszinóról, amelyben ma református óvoda működik. Ugyanakkor szóba került Nagy László emlékoszlopa, az egykori ótemető kútja a lovarda előtt, miként Nepomuki Szent János közelmúltban helyreállított kőszobra is.

 

 

 

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés