Kezdőlap
EUR: 346.2100; USD: 292.5800; CHF: 320.4600
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Fény derült a halászlé titkára

| Feltöltve: | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__7/i__30528
Hazánkban egyre többen tartják júliust a halászlé ünnepének. Milyen módon készítik az igazi halászlevet? Mi a különbség a balatoni, a bajai és a szegedi változat között? Vannak-e trükkök, fortélyok? Többek között ezekre is választ adott Barta László, az Algyői Halászcsárda tulajdonosa, főszakácsa szerdán a Wojtyla Barátság Központban. (Fotók: Mátyus István)

Barta László sokadszor látogatott el a kecskeméti szociális intézménybe, ahol a sorsközösség tagjai ezúttal is hatalmas örömmel fogadták. Az ebédlőbe érve már érezték az ízletes algyői halászlé illatát, mely filézett ponttyal és belsőségekkel gazdagon ízesítve főtt bográcsban az intézmény udvarán.

Az ebéd előtt Barta László némiképp bevezetve a rászorultakat a halászlé – egészen pontosan a hallé – varázslatos világába. Elmondta: számára fontos a társadalmi felelősségvállalás, ennek megfelelően évek óta támogatja a Wojtylát. Algyői Halászcsárdáját harmincegy éve működteti, ugyanolyan alázattal, elhivatottsággal, mint a kezdetekben. Vallja, máshogyan nem lehet, és persze mindehhez a jó alapanyag is elengedhetetlen.

– Kínálatunkban ötféle halászlé kapható, különböző halfajtákból főzve. Csak az a hal jó, ami megérkezésekor még ugrál és pattog. Kizárólag friss alapanyagból főzünk. Régen tiszaiból, ma már azonban a horgászati törvények miatt csak tavi, tenyésztett egyedekből tudunk – jegyezte meg.

Rögtön adódott a kérdés, melyik a jó hal, a folyami vagy a tavi? Barta László elmondta: olyan ez mintha az udvarban kapirgáló csirkét hasonlítanánk össze a boltban kaphatóval. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lehet jól elkészíteni a tavi, vagy tenyésztett halakat.

Hazánkban többféle halászlé ismert. A bajai Hungarikum, de legalább ennyire finom a szegedi, a balatoni vagy éppen a szigetközi.

– A szegedi és bajai között az a nagy különbség, hogy az előbbi alaplével készül, míg utóbbi nem, csak 40-45 percig fő. Az alaplevet kizárólag pontyból jó elkészíteni, akkor is, ha más halhúst teszünk bele. A csontot, fejet, zöldpaprikát, hagymát megfőzzük, átpasszírozzuk, majd fűszerezzük sóval, borssal és paprikával. Ha kész az alaplé, akkor kerülhet bele a kockázott halfilé, így a gyerekek is bátran ehetik – részletezte, de hozzátette szereti a bajai módon elkészítettet is, sőt rendszeres vendége a bajai halünnepnek.

A tészta is különbség, hiszen a bajaiak azzal szeretik, de Szeged környékén is akadnak, akik kérnek hozzá. Barta László alkalmanként fogyasztja csak tésztával.

A szegedi és a tiszai halászlé között szinte nincs is különbség, a balatoni nagy ismérve pedig az, hogy szintén alaplével készül, de többféle halból.

Csárdájában naponta 100 liter halászlét főznek, előfordul, hogy ennyi már délutánra elfogy. Ő maga 15 éven át minden nap evett halászlevet, azóta már csak hetente 2-3-szor, de mindennap kóstol a konyhán.

A sorsközösség tagjai szerették volna megtudni, milyen fortélyai vannak az igazán jó halászlének.

– Engem egykoron Marika néni tanított, aki mindig azt hangoztatta, ez is kell bele, meg az is kell bele. Ő még a halhólyagot is beletette, én már nem. Igazából nincs titka, csak a jó hal, hagyma és paprika. Emlékszem, régen a termelőknél még az ereszdeszkán hálós zsákokban szárították a paprikát, abból készült igazán jó fűszer. Mi a csárdában négyliteres edényekben főzünk, így nem törődik össze. Még karácsonykor is betartjuk ezt, pedig akkor kétezer adagot készítünk. A vendégek türelmesen ki is várják – árulta el a szakács, melyet dr. Szeberényi Gyula Tamás kecskeméti alpolgármester azonnal meg is erősített, hiszen az elmúlt években családjával többször vásárolt a csárdában karácsonyra algyői halászlevet.

A csárdában hetente öt mázsa halat rendelnek, nyáron még akár többet is. A ponty, a harcsa, a süllő és a kárász a Fehér-tóról érkezik, de például a kecsegét Szekszárd mellől, a pisztrángot a Szalajka völgyből kapják.

Barta László azt is elárulta, nincs különbség, hogy bográcsban vagy fazékban főzünk, ugyanolyan finom lesz, ha jó az alapanyag.

A sorsközösség nevében Oskolás János költő saját versének felolvasásával köszönte meg a szakácsmester önzetlen támogatását, finom ebédjét.

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés