Kezdőlap
Kecskemét: 17 C°,
3.6 km/hÉ/ÉK-i szél, közepesen felhős
30
14
EUR: 324.8100; USD: 277.9000; CHF: 289.3000
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Túra a kiskunok vidékén

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__7/i__28539
A Kiskunsági Nemzeti Park támogatásával és közreműködésével természetjárással egybekötött kulturális emléktúrát szervezett a Porta Egyesület. Útjukon a Wojtyla Barátság Központ gondozottai és kecskeméti nyugdíjasklubok tagjai is társul szegődtek. Az önkéntességben élenjáró aktivisták a kiskunok vidékén tettek minap látogatást. (Fotók: Tódor Norbert)

A program Tiszaalpáron kezdődött. Földrajzi és néprajzi tájak találkozásánál, történelmi vármegyék hajdani határvonala mentén, a Tisza egyik jobb oldali holt-ága partján fekszik a település. Földje az emberi megtelepedés több ezer éves nyomait őrzi.

A község megtartotta történelmi miliőjét, melyet hűen érzékeltet a „Bronzkortól napjainkig” helytörténeti és természetrajzi kiállítás, a honfoglaláskori falurekonstrukció, a bronzkori földvár maradványa (Templom- és Várdomb), valamint az alatta meghúzódó pincék, akárcsak a kosár és vesszőtermék gyűjtemény.

A földváron történt ásatások során feltárt bronzkori település emléktárgyai, valamint az alpári rét ritka, különleges növény- és állatvilága látható a kiállításon.

Második állomásként Kiskunfélegyháza következett, ahol elsősorban Petőfi Sándor emlékét és kultuszát követték nyomon a kirándulók.

Forradalmár-költőnk édesapja, Petrovics István, megyeszerte bérelt házat, mészárszéket. 1824-30 között Kiskunfélegyházán, a mai Petőfi Sándor u. 7. szám alatti telken álló vályogfalú nádtetős ház adott otthont a családnak. A magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja itt töltötte korai gyermekéveit, melyet az egykori Petrovics-portán álló kőépület falán ma emléktábla hirdet. A költő gyermekkori lakásául szolgáló házat 1840-ben lebontották, helyén a múzeumi célokat szolgáló épületben megrendezett állandó kiállítás Petőfi Sándor és korának helyi vonatkozású emlékeit mutatja be. A bevezető részben a helytörténeti anyag 19. század eleji emlékeket sorakoztat fel Kiskunfélegyházáról és a Kiskunságról.

A falra helyezett tárlókban láthatóak a Petőfi-család iratai. A további dokumentumok, képek és tárgyi emlékek Petőfi Sándor diákéveit, életének és költői pályájának jelentősebb állomásait vonultatják fel.

Móra szülőházában – egy aprócska alföldi nádtetős épületben – bemutatott kiállítás végigvezet Móra Ferenc életén, kiemelve a város és az író igen szoros kapcsolatát.

Kiskunfélegyháza és Kistelek között félúton, ahol a Dong-ér-főcsatorna keresztezi az utat, múltat idéző szikespuszta-maradványra lehetnek figyelmesek az arra járók. Növényzettel borított vadvizes területek, szikes rétek és legelők különleges pusztai növény- és állatvilággal emlékeztetnek az egykori nagy kiterjedésű szikes pusztákra. A pleisztocén végi löszre hordott futóhomokbuckák között szélvájta mélyedések alakultak ki, amiben időszakos vizek gyűlnek össze. Mivel ezek általában rossz lefolyásúak, így kedvező körülmények adódnak a szikes tavak létrejöttéhez. Így keletkezett a Péteri-tó is, melyet harmadik helyszínként vettek szemügyre az utazók.

A pusztaszeri Hétvezér emlékmű magányosan emlékeztet Kecskemét és Pusztaszer különleges történelmi kapcsolatára, hiszen az ottani legelők is valamikor Kecskemét város birtokában voltak. E helyütt zárult a kis csapat természetjárása.

Az emlékmű felállításának első gondolata 1861-ben született, amikor 30 aláírással ez ügyben kérvény érkezett Kecskemét város tanácsa elé, ám az akkori országos és helyi viszonyok a kivitelezést nem tették lehetővé.

Az emlékmű ügye ezután csak harminchárom év elteltével került ismét elő. 1894 márciusában Kolozsváron tartották meg az évenként esedékes diákszövetségi kongresszust. Itt Kecskemét város Jogakadémiájának képviselői indítványozták a műalkotás felépítését.

Az Országos Diákszövetség gyűjtést kezdeményezett a Pusztaszeren felállítandó emlékjel költségeinek fedezésére. A gyűjtés azonban lassan haladt, ezért 1896 júniusában csak az alapkő letételére nyílt alkalom.

Pénzhiány miatt a drága emlékmű elkészítéséről le kellett mondani. Helyette egy szerényebb obeliszk felállítását látták jónak, melynek tetején turulmadár ül, oldalán pedig a hét vezér arcképe látható domborműveken. 

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés