Kezdőlap
Kecskemét: 1 C°,
18.36 km/hÉ/ÉK-i szél, közepesen felhős
5
-3
EUR: 311.1600; USD: 248.3700; CHF: 269.8500
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Kecskeméti sajtótájékoztató: Az EP előtt a méz helyzetével foglalkozó jelentés

| Feltöltve: | Forrás: keol.hu | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__7/i__28263
Az Európai Parlament napirendjén várhatóan nagy érdeklődéssel szerepel majd a méhészeti ágazat helyzetével foglalkozó Méz-jelentés. Ez volt a témája annak a 2018. február 12-én, hétfőn délután Kecskeméten, a megyeházán tartott sajtótájékoztatónak, amelyet a jelentés előterjesztője, Erdős Norbert európai parlamenti képviselő tartott Font Sándor országgyűlési képviselővel, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnökével, valamint Gégény Benjaminnal és Hegedűs Dénessel, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) helyi képviselőivel közösen.

Magyarország számára különösen fontosak a jelentésben előterjesztett kérdések, hiszen Spanyolország és Románia után hazánk a harmadik legnagyobb mézelőállító ország az Európai Unióban. Nagyjából 20 ezer méhész tevékenykedik itthon, akik értéket állítanak elő. A magyar méz mintegy háromnegyed része külföldi piacokon talál gazdára. Az EP első alkalommal foglalkozik jelentés szintjén a méhekkel, a mézzel és a méhek természetben betöltött nélkülözhetetlen szerepével. Az érintett bizottság elfogadta a jelentést.

Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elfogadta az Erdős Norbert által előterjesztett Méz-jelentést, amely számos kérdést érint méz ügyben. Az egyik ilyen a hamisított méz kérdése.

- Az Európai Unióba érkező méz nagyjából 20 százaléka még mindig hamisított, ez pedig nagy károkat okoz a tagállamok méhészeiknek - mondta el Erdős Norbert. - A jelentés kitér arra is, hogyan kellene ellenőrizni a mézet, amikor behozzák az unióba. Ugyanakkor fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvet az, hogy jelenleg a mézes üvegek címkéin nincs feltüntetve a pontos származási hely, csak az, hogy EU-n kívüli vagy EU-n belüli.

A jelentés egy másik fontos eleme a méhészek támogatása. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2016 augusztusában kezdődött, és három év alatt a korábbiaknál 20 százalékkal több jut a méhész ágazatnak. Az elmúlt hét évben közel 10 milliárd forint összegű támogatásban részesült a méhészeti ágazat. A támogatások egyik fele hazai költségvetési forrásból, míg a másik fele az EU finanszírozásában valósult meg. Ám az európai támogatásokat emelni kellene, hiszen az EU bővülésével megnőtt a méhészek száma is az unióban, viszont a támogatások összege arányosan nem követte a bővülést.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy nagyon fontos még a méz mellett a méhek életterének és a faj fennmaradásának kérdése is, hiszen az élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszertermelés. Ez óriási kihívást jelent. Kínában például a méhek hiányában már mesterséges beporzással termékenyítenek meg számos növényt. Az Egyesült Államokban pedig több millió dollárt fizetnek a méhészeknek azért, hogy a kaptárjaikat a beporzás érdekében áttelepítsék egyik helyről a másikra. Ebben az esetben tehát nem is a méz az elsődleges szempont, hanem a beporzás.

Európában még nincs ilyen probléma, és hogy ne is legyen, ezért kell odafigyelni a növényvédőszerek összetételére, illetve azok használatának szabályozására.

Jó hír, hogy 2010 óta nőtt hazánkban a fejenkénti mézfogyasztás: 40 dkg/fő/évről 80 dkg/fő/évre. Elsők között vezette be Magyarország 2014-ben az Európai Mézes Reggeli Programot. Több mint 500 óvodában és iskolában voltak jelen a méhészek, így közel 100.000 gyermek kaphatott mézes reggelit.

A Méz-jelentés február 28-án kerül a plenáris ülés elé, és március 1-jén szavaznak róla az EP-képviselők.

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés