Kezdőlap
EUR: 366.4200; USD: 307.1900; CHF: 330.5600
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Kerekasztal beszélgetés gazdaságról a Bozsó Gyűjteményben

| Feltöltve: | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__7/i__1235
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a VOSZ Bács-Kiskun megyei szervezete szakmai kerekasztal-beszélgetést hívott össze május 28-ára, amelynek a Bozsó gyűjtemény adott helyt. Az eseményt Versegi János, a VOSZ Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke vezette be. Röviden felvázolta a szervezet kezdeményezéseit. ...
A VOSZ indítványozta a munkajövedelmek bruttósítását, amelytől érzékelhető adó- és járulékcsökkenést, valamint valódi bérreformot vár. A kormányzattal és a helyi hatóságokkal szorosan együttműködve küzd a stabil, kiszámítható és legális piaci környezet kialakításáért és a feketegazdaság ellen. Továbbá nem engedte elsorvasztani a vállalkozói igény alapján létrejött, és EU által is elismert és sikeressé vált Széchenyi Kártya konstrukciót. Véleménye szerint a vállalkozásokkal szembeni hatósági szigor és a büntetések mértéke aránytalan, túlzó. Nem ellenségként, hanem partnerként kellene kezelnie a vállalkozásokat az ellenőrzést végző szerveknek. Font Sándor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés alelnöke elmondta, hogy a kisebbségi kormányzás képtelen stratégiai döntések meghozatalára. A legfontosabb feladatnak a gazdasági helyzet helyes diagnózisának felállítását tartotta, amely kimutatja, hogyan jutott az ország a jelenlegi nehéz helyzetbe és milyen intézkedéseket lehet meghozni annak érdekében, hogy ismét fejlődési pályára álljon. Ennek érdekében a kiemelkedően magas munkanélküliséget, amely a költségvetésre magas terheket ró, csökkenteni kell. A munkaképes korúak - beleértve a nyugdíj előtt állókat is - visszavezetése a munka világába növeli az adófizetők számát, következésképpen a költségvetési hiány is kevesebb. Kitért a cigányok szociális finanszírozásának 2002-től tartó visszáságaira, amikor is a döntéshozók megszüntették a támogatások munkához és iskoláztatáshoz való kötését. A munkaadók terheinek csökkentése mellett a kis- és közepes vállalkozásokat egy új Széchenyi Terv tudná hatékonyan segíteni. Az áfa kifizetésének törvénytelen visszatartását - amely az utóbbi években rendszeressé vált - meg kell szüntetni. Támogatja a VOSZ költségvetési felügyeleti szerv létrehozására vonatkozó kezdeményezését. Beszámolt egy 109 önkormányzat között létrejött konzorciumra, amely elmúlt héten pályázatot is kiirt. Ennek célja, hogy a több gigawattnyi áram megvásárlása közösen történjen meg, hogy igy kedvezőbb áron juthassanak energiához a települések. Végül a bérek bruttósításáról szóló javaslattal kapcsolatos egyet nem értésének adott hangot. Nem látja még elég érettnek a társadalmat arra, hogy a benne élők, maguk döntsenek egészségügyi ellátásuk és nyugdíjalapjuk finanszírozásáról. Leküzdhetetlen teher szakadna az államra azon réteg ellátása miatt, amely nem gondoskodott magáról kellő mértékben. Márpedig az állam nem hagyhatná magára, az ilyen helyzetbe került állampolgárait. Csomor Gábor, a VOSZ ügyvezető igazgatója, mutatta be a szervezet történetét, amely két évtizedre nyúlik vissza. Tiz éve hozták létre a megyei szervezeteket, amelyek elsődleges célja a helyben történő összefogások elősegítése. A Széchenyi Terv jelentőségét hangsúlyozta, viszont rámutatott arra, hogy sok vállalkozás, amely ily módon támogatáshoz jutott, nem az eredeti célnak megfelelően, forgóeszköz finanszírozására fordította a pénzt, hanem a működtetés alapvető kiadásait fedezte - számlákat és adókat. A VOSZ már 20 éve hangoztatja, hogy a magyar gazdaság a magyar vállalkozások sorsától, boldogulásától függ. Véleménye szerint a gazdasági növekedéshez többségi kormányzásra, vagy szakértői kormányra van szükség. A döntések meghozatalához elengedhetetlen a szakmai egyeztetés és a társadalmi támogatottság. Jelen helyzetben viszont jelentős külföldi tőkére van szükség az ország működéséhez. Ehhez átlátható és hosszú távú fejlesztésre, a folyamatot támogató törvényekre és megfelelő közhangulatra lenne szükség. Nézete szerint a közalkalmazotti létszám rendkívül magas Magyarországon mégis fele olyan hatékony, mint a cseh, vagy a kanadai közigazgatás. Mintegy 350 ezer embert kellene elbocsátani ebből a szférából és átképezni - például vállalkozóvá. A munkabér bruttósítása eloszlatná azt a tévhitet, hogy a magyar bérek alacsonyak. A fizetések hazánkban is megfelelőek, csak a rendkívül magas levonások miatt keveset kapnak kézhez a munkavállalók. Járulék- és adórendszer változtatásra lenne szükség, amelyet az Európai Unió is támogatna. A törvényhozás nem tűr halasztást. Már idén meg kellene történnie. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere a közalkalmazottak védelmére elmondta, hogy ez a társadalmi réteg fizeti a járulékok és adók döntő részét. A Hirös város múlt évben csökkentette az iparűzési adót, ennek ellenére 16-17%-kal növekedett a befolyt összeg. 25 beruházás indult el helyi vállalkozásoknak köszönhetően, amelyek közül sajnálatosan csak kettő magyar. Várhatóan idén több száz új munkahely létesül Kecskeméten. Nagy hangsúlyt fordított az önkormányzat a hatékony és rugalmas ügyintézésre. Ennek érdekében egy kiemelt ügyekkel foglalkozó csoportot is létrehoztak. Abnormálisnak nevezte a magyar szabályozási rendszert, amely mintha direkt a vállalkozások ellenében született volna. A különböző feltételeket lehetetlen időre teljesíteni, mivel egy-egy szakhatóság válasza 90-120 napot is igénybe vesz. Végül arra a súlyos körülményre is rámutatott, hogy az elnyert európai uniós pályázati pénzek igen nagy hányada nem jut el időben a vállalkozásokhoz. A felszólalásokat Hőnyi Gyula, gazdasági újságíró által vezetett kerekasztal beszélgetés követte, amelyen a meghívott vendégek kifejthették a felvetődött témákról alkotott véleményüket.
Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés