Kezdőlap
EUR: 334.4500; USD: 303.1400; CHF: 304.7900
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

PORTA VENDÉG: TOURS-I SZENT MÁRTON

| Feltöltve: | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__7/i__334
Szent Márton (Savaria [Szombathely], Pannonia, 316/317.-Candes, Gallia, 397. nov. 8.): ünnepe - a nagy lelkű püspök temetésének az emléknapja, november 11. - Európa szerte ismert, becsült, fesztiválokkal köszöntött jeles nap. Mi magyarok különösen is büszkén emlegetjü és hívjuk segítségül, hiszen pannóniai születésű géniusról van szó.
Mártont a valódi tökéletesség mintáját, a katonák dicsőségét, a szerzetesek példaképét, a bálványok bátor lerombolóját, az igaz katolikus hit terjesztőjét idézzük majd. Kinek erényei között szerepel mélységes alázata. Olyan ember volt, aki hitből élt. Életéről krónikák, legendák, himnuszok emlékeznek meg, hirdetik munkásságát, ismertetik csodás cselekedeteit. Tiszteletére kápolnák, templomok épülnek. Települések neve őrzi emlékét, városok választják védőszentjükké. Franciaország pártfogóját tiszteli benne. A PORTA rendezvény több helyszínen zajlik. A Kodály Intézet auditóriumában, a Porta-díszteremben, Kecskemét főterén – de másnap 11-én, a lajozsmizsei Tanyacsárda is otthont ad egy találkozónak. Program: 2006. november 10. 18.00 Kodály Intézet Auditorium „Szent Ferenc példaképe Szent Márton” Előadó: P. Borian Elréd, OSB. „Szent Márton a néphagyományban” Előadó: dr. Bárth János, néprajzkutató 2006. november 10. 19.00 Márton Napi gasztronómia ízparádé ÁLDÁS ÉS KÓSTOLÓ ASZTALON AZ ÚJ BOR ÉS A LIBA Vendégünk a Pannonhalmi Apátsági 2006. november 11. 12.30 MÁRTONOK EBÉDJE - LIBA ÁLDOZATTAL „Szent Márton Savaria dicső szülöttje, ki a szegény koldussal megosztottad palástodat" - könyörögj érettünk!” A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők. Belépés csak előzetes bejelentkezés után. (Jelzést kérünk: a 76/486-100 v. a 30/9251-654-es számon. Az (esetleges) adományokat: a Wojtila Barátság Központ fűtésére fordítjuk! És még egynéhány adat: A népi kalendáriumban a téli évnegyed kezdőnapja; a rómaiaknál Aesculapius (lakomás állata a liba!), a germánoknál Wodan (jellemzője a „Martinsfeuer” és a „Lebensrute” hordozása) kultuszkörébe tartozott. A kat-oknál az „avis Martis”-ból „avis Martini” lett. A prot-oknál Luther nevenapjaként erősödött meg. Már az Árpád-korban bérlet- és bérfizető határnap. A műhelyek és boltok első gyertyagyújtásának megünneplésére a mesterek vacsorát adtak a legényeknek, s az ezen föltálalt libasültet „lichtprádli”-nak v. „gyertyapecsenyé”-nek nevezték. A polgárok és a nép is levágta a maga libáját (Márton-lúdját) s e lakomán kóstolták meg az új bort, melynek „Márton a bírája”; régebben a pap minden libából egy darabot kapott, ált. a legkevesebb húsú püspökfalatot (Pfaffenschnitz) küldték el neki. Sokat esznek és isznak (még bőven van az idei termés), hogy egész éven át bőven legyen enni-innivalójuk s hogy minél több erőt és szépséget szedjenek magukba; a liba mellcsontjának színéről a téli sárra s hóra jósolnak. - Vásár- és búcsúnap, s a fiatalság vendégségének napja. Mint évnegyedkezdő, gonaszjárónap is, ezért asszonyi dologtiltónap a mosásra és ruhaszárításra, mert dögvész ütne ki a négylábúak között. Termésvarázsló pásztornap, a pásztorok bort meg süteményt (Brodkuchen, Pfefferkuchen, Marcipan) v. „bélesadó”-nak, „rétespénz”-nek nevezett ajándékot kapnak a gazdáktól. - Negyvenes nap: karácsony rámutató és a tél ellentétes rámutatónapja; ezért az őszi vetés jó v. rossz termésére is jósol.
Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés