Kezdőlap
Kecskemét: 23 C°,
5.4 km/hÉ/ÉK-i szél, közepesen felhős
34
19
EUR: 323.5300; USD: 283.8700; CHF: 284.9800
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Pusker Júlia hegedült a Wojtyla Házban

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__7/i__29041
Pusker Júlia virtuóz hegedűjátékának voltak részesei a Wojtyla Barátság Központ gondozottjai, amikor rövid időre hazatérve pénteken az intézmény étkezdéjében négy klasszikus zeneművet adott elő a kecskeméti származású, ma Londonban élő, Brüsszelben tanuló ifjú művésznő. (Fotók: Mátyus István)

Öt évesen kezdett hegedülni. 2005-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előkészítő tagozatán Kokas Katalin, 2006-tól Kertész István növendéke. 2011-től a londoni Royal Academy of Music hallgatója volt. Országos versenyek első helyezettje, nemzetközi megmérettetések díjazottja. Szólistaként több hazai zenei együttessel lépett fel, így a Budapesti Vonósokkal, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a Weiner–Szász Kamarazenekarral, a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, a Győri Filharmonikus Zenekarral, az Óbudai Danubia Zenekarral, valamint a Pannon Filharmonikusokkal.

Ismeretei bővítését életre szóló feladatnak jelölte meg a fiatal tehetség, aki úgy vélekedett világi küldetéséről, hogy „a zene lényege a szeretet megosztása, az elismerések pedig további ajtókat nyitnak meg, ami által még több emberhez tudjuk eljuttatni a muzsika szavát”.

Kedvenc zeneszerzőjéről így vallott: – Ez olyan, mintha azt kérdeznék, melyik a legkedvesebb gyermekünk. Minden csemeténkben más és más tulajdonságot szeretünk, ezért én sem tudom megmondani, kit favorizálok.

– Amióta külföldön élek, még inkább magyarnak érzem magam, noha temérdek helyen megfordulok, emiatt sokszor egyfajta világpolgárnak érzem magam, aki nem feltétlenül érzékeli mindig, mit jelent az, hogy otthon. Sok hazámfiával találkozom odakint. Szeretnék a magyar zene egyik nagykövete lenni, habár a klasszikus muzsika vékony, javarészt értelmiségi réteget érint, ezért van még miért küzdenünk – fogalmazott Júlia.

A küzdeni akarás az ázsiai zenészek sajátja, míg az európai muzsikusokra ez egyre kevésbé jellemző. Előbbiek közül nagyon kevesen jutnak el Európába, ők jelentik a jéghegy csúcsát. Kitörési pontot látnak a komolyzenében, ezért teljes erőből küzdenek. Ha mindenki így tenne, talán szebb lenne a világ – hangoztatta végül az ifjú tehetség, majd előkerült tokjából egy 1948-as évjáratú hegedű, melynek húrjaiból csodálatos dallamokat csalogatott elő a művésznő mintegy húsz percen keresztül.

 

 

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés