Kezdőlap
EUR: 339.1200; USD: 310.1000; CHF: 319.0000
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

SZENT PÁL ÉV: régi dicsőségünk, hol késel…?

| Feltöltve: | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__7/i__1085
Többször is hírt adtunk már arról, hogy a Porta Közhasznú Egyesület miként készül megünnepelni Szent Pál – a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye egyik égi patrónusa – születésének kétezredik évfordulóját. Sok-sok rendezvény szolgálja majd az ismeretterjesztést.
Kiemelkedik mind közül az a zarándoklat, amelyet a Mohácsi vész idején lényegében elpusztult egyházi központ meglátogatását, újra fölfedezését veszi célba. Bács, a megyénknek is nevét kölcsönző mezőváros ma már csak romjaiban emlékeztet a középkor fényes napjaira, amikor még a boldog emlékű, tragikusan halt, kitűnő, bátor hadvezér Tomori Pál – kalocsa-bácsi - érsek otthona, székhelye volt a település. Erős várral, szép székesegyházzal, sok-sok bátor vitézzel, káptalannal. Egyesületünk a zarándoklat, a romoknál mondott szentmise megszervezése mellett számos kitűnő ismeretterjesztő előadással is gazdagítja az emlékév programját. Érdekesnek ígérkezik az a kiállítás, amely a Porta dísztermében kerül a falra, és amely hű képét kívánja majd nyújtani a mai, múltidéző Bács-nak; rávilágítva mivé is vált „régi dicsőségünk”? FÖLDRAJZI HELYZET Bács község a széles Pannon síkság, pontosabban Bácska délnyugati részén helyezkedik el, Vajdaságban. Területe 367km² és hat települést (Bács, Bačko Novo Selo, Plavna, Vajska, Bođani és Selenča) foglal magába. LAKOSSÁG Bács területén a 2002. évi népszámlálás szerint 16.268 lakos él. Történelmi szempontból, a Bács községhez tartozó települések mind korán létesültek. A szlávok a VI. századtól folyamatosan élnek itt. A IX. század végén erre a területre magyarok települnek és erődítményt létesítenek. A nagy szerb vándorlás (Arsenije Čarnojević vezetésével) után Bács község lakosai főleg szerbek és horvátok (sokácok). Az osztrák-magyar domináció periódusában Bácsba németek és magyarok települnek. 1760-ban először próbáltak szlovákokat telepíteni Bácsba és nemsokára ez az etnikai csoport felépíti Selenča települést. A II világháború után sok német és magyar elhagyta Vajdaságot és Bács területére kolonisták települnek Bosznia és Hercegovina területéről. A község többnemzetiségű struktúrájára (szerbek, magyarok, szlovákok, németek, horvátok, bunyevácok, sokácok, románok, romák és mások) jellemző, hogy aránylag kis területen, három vallás létezik és három egyház templomai, melyek értékes műemlékek: pravoszláv, katolikus és evangélikus egyház. A különböző etnikai csoportok megtartották szokásaikat, és ez gazdagítja, tarkítja Bács életét. TÖRTÉNELEM Bács történelme még a bronz korszakban kezdődik. Budapesten, ugyanis, ebből a korszakból származó kardot őriznek, amely a mai Bács környékéről ered. A római korbeli ásatások azt bizonyítják, hogy itt valamikor nagyobb római település volt, melyet a barbárok romboltak le. A Mosztongán (amely ma csak kiszáradt folyómeder) fekvő ódon vár adta meg az egész régió nevét- Bácska. Az első írott nyomok Bácsról és környékéről még Justinián idejéből származnak, amikor 535-ben Konstantinápoly ura és a Kelet Római Birodalom császára, megemlíti Bácsot levelében. Egyes feljegyzések szerint Bács avar erődítmény is volt (873-ban). István, a magyarok királya, Bácsban ispánságot alapított. Az első évezred végén Bács már kiépített erődítmény volt, melyet a Dunával a Mosztonga kötött össze. Az Árpád-háziak uralkodása alatt Bács már nem csak az ispánság székhelye, hanem királyi város is, ahova nemesek és uralkodók jönnek megbeszélésekre, országgyűlésekre. A XII. században a város felvirágzik. Ebből a periódusból származó feljegyzésekben először említik a hatalmas erődítményt, melyet később többször leromboltak és újjáépítettek és melynek romjai ma is kihívást jelentenek a tudósok és turisták számára. A Bácsi Ispánság élén a király által kinevezett főispán állt. Egész 1241-ig, a tatárok betöréséig, az ispánok irányították ezt a területet. Ők gyűjtötték az adót, katonai és civil parancsnokokat neveztek ki. A XII. század végén bevezették azt a szokást, hogy egyszer évente megvendégelték a királyt. A várban az ispánok mellett alispánok, bírák, katonai személyzet és mások voltak. A tatárjárás után IV. Béla király visszaadta a városnak régi fényét. Bács az Árpád-ház uralkodása után sem vesztett jelentőségén. A XIV. században mind gyakrabban jegyeztek fel török betöréseket. Sok török elleni hadjárat Bácsból indult. A Mohácsi csatában Bács lovassága vett részt. A törökök előrehaladása nem lett azonban megállítva. A Mohácsi csata és Belgrád elvesztése után, a XV. század elején elesett Bács is. Ekkor Bács várát sokáig sikeresen védte Stefan Berisavljević, szerb nemes. A feliratok szerint több lakosa, különböző foglalkozású iparosa volt, mint Zombornak, Szabatkának, Apatinnak és Becsének együttesen. Rákóczi felkelése és a vár lerombolása után, Bács veszíteni kezdi jelentőségét ezen a területen. Bács létezésének alapereje a mély történelmi gyökerekből ered, amikor kulturális események középpontja volt az egész, mai bácskai, területnek. A vár, mint az elmúlt, viharos idők anyagi bizonyítéka, mély értékek színhelye. E körül kell építeni úgy a lakosság, mint Bács község iparának érdekeit. Ezt a vár revitalizációjával, kultúresemények megszervezésén keresztül, sport és rekreáció szervezésével a vár körül a régi Mosztonga medrében, valamint turisztikai és üzleti-turisztikai események szervezésével a vár szélesebb környékén lehet elérni.
Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés