Kezdőlap
EUR: 328.8200; USD: 294.1100; CHF: 299.3500
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Sztojka „Kalapos” Zoltán kártyát vetett és tenyérből jósolt a Wojtyla Házban

| Feltöltve: | Tódor Norbert | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__7/i__29850
A Soltvadkerten élő Sztojka „Kalapos” Zoltán – a helyieknek egyszerűen Kalapos Zoli – nagyanyja hagyományát követve végzi a kártyavetést, tenyérjóslást. Kedden a kecskeméti Wojtyla Barátság Központba látogatott, hogy bemutassa tudományát a népkonyha gondozottjainak. Borzák Tibor újságíró beszélgetett vele a Wojtyla Ház ebédlőjében. (Fotók: Tódor Norbert)

Zoltán szerint legrégebbi ősei 1601-től foglalkoztak jóslással, s minthogy korábban tiltott dolog volt a jövendőmondás, felmenői nemcsak a vásárokat, cigány búcsúkat, hanem a börtönt is megjárták.

Kalapos Zoli nem éppen mindennapi figura: színes, virágos inget, díszes hegyes orrú cipőt visel, nyakában jókora keresztet hord, s hatalmas pecsétgyűrűt húz minden ujjára. Határozottan megvallja Krisztusba vetett hitét, egyik ékszere egyenesen a Megváltót ábrázolja. Vallásos környezetben nőtt fel ugyanis, elődei mélyen hívő katolikusként élték mindennapjaikat.

Egykor tilos volt a jóslás, ma viszont vonzza az embereket az efféle spiritualitás. Divatos dologgá vált jövendőmondóhoz fordulni. A kártyavető cigány otthonában fogadja kuncsaftjait; azokat, akik hisznek abban, hogy jövőt lát a kártyában vagy akár a kávézaccban, sőt mi több, leveszi a negatív energiákat. Még Svájcból is jönnek hozzá tenyérből jósoltatni.

Otthoni oltárszobájára legbüszkébb, melyet valamiféle misztikum leng körül, egyúttal különös története van.

Sztojka Zoltán évekkel ezelőtt elvesztette hajlékát, háza porig égett. A rajta lévő ruhán és a magánál tartott két pakli cigánykártyán kívül mindene a lángok martaléka lett. Amikor meglátta a romokat, idegösszeomlást kapott, három hónapig nyomta az ágyat a pszichiátrián. Akkor megfogadta a Szűzanyának, ha felgyógyul, és sikerül újjáépíteni elpusztult otthonát, oltárt épít az ő dicsőségére. Így történt.

Házi szentélyébe különböző kegyhelyekről hozott szentképeket, szobrokat, rózsafüzéreket, feszületeket, és számos oltári tárgyat kapott emlékbe hálás, jószándékú emberektől is. Szűzanya-szobrát pedig karácsonykor rendre ünneplőbe öltözteti.

– Akadt olyan, akinek megmondtam, sürgősen menjen haza, mert három nap múlva meghal az édesanyja. A maradék időben foglalkozzon vele, adjon meg neki mindent. A tragédia tényleg bekövetkezett, lett is belőle harag jó időre, amiért elárultam, mi fog történni rövidesen – mesélte a wojtylásoknak.

Mi az életcélja? – érkezett a kérdés hallgatóságától. – Oda eljutni, ahová irányít a Szűzanya – válaszolta. – Minden embernek vannak talentumai, ha ezeket helyesen használjuk fel, abból bizonyosan nagyon jó dolgok születnek – jegyezte meg, kiemelve: „sok megtérés történt a hozzám fordulók között”.

Legmaradandóbb élményei között említette, hogy személyesen találkozhatott II. János Pál pápával, vagyis a lengyel származású Karol Wojtylával. – Mi voltunk az első cigányok, akiket fogadott a szentatya – tette hozzá büszkén, miközben megkeverte kártyalapjait, majd megosztotta jövőjük rejtett titkait mindazokkal, akik ezt kérték.

 

 

 

 

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés