Kezdőlap
EUR: 328.3800; USD: 296.7200; CHF: 300.5400
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Balázsáldás a budapesti Szent Kereszt-plébániatemplomban – Beszédünkkel is közvetítsük a szeretetet!

| Feltöltve: | Forrás: Magyar Kurír | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__6/i__22154
Szent Balázs-napi torokáldásra várták az ének és a beszéd hivatásos művelőit a budapest-külső-ferencvárosi Szent Kereszt-plébániatemplomban január 31-én, vasárnap. Az ünnepi szentmisét Bíró László püspök mutatta be.

Kerényi Lajos, a Szent Kereszt-templom plébánosa felidézte a Balázs-naphoz kapcsolódó hagyomány, a balázsáldás eredetét, az örményországbeli Szent Balázs csodatettét, amellyel megmentette a halszálkától fuldokló kisfiú életét.

Az 1800 éve történt eseményből olyan hatalmas erőtér árad mind a mai napig, hogy nekünk is jut a kegyelméből – jelentette ki a plébános.

Majd figyelmeztetett: mindannyiunknak az a küldetésünk, hogy mondjunk sok szépet, jót, okosat Istenről, örökéletről, reményről, derűről, mosolyról, mert ezek hiányoznak mostanában. De tegyük mindezt igazat mondva, a torokbetegségek ugyanis a káromkodásból, csúnya beszédből, egymás gyalázásából fakadnak.

Ezzel a plébános átadta a szót Bíró László püspöknek, a szentmise főcelebránsának, aki emlékeztetett: ma mindazokért imádkoznak, akik az ős elképzelés szerint a torkuk által, az ének, a kimondott szó által, művészként, média-emberként közvetítik a szót.

Az olvasmányt (Jer 1,4–5.17–19) Mohai Gábor rádió- és tévébemondó, a szentleckét (1Kor 12,31–13,13) Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész olvasta fel, az evangéliumot (Lk 4,21–30) pedig Kerényi Lajos tolmácsolta.

Bíró püspök homíliáját az igeliturgia szövegei felidézte emlékeivel kezdte.

Az első, a szülei halálát követő időbe kalauzolt. Ekkor kérte meg szeretett művész tanárát, hogy fénykép után fesse meg az elhunytakat. A tanár Bíró László édesanyját csupán látásból ismerte, ennek következtében a róla készült portréból hiányzott az elevenség. Édesapjával viszont bensőséges viszonyt ápolt a festő, így a képen az apa élő, eleven alak lett.

Egyikükkel volt személyes kapcsolata, másikukkal nem, ezért egyiküket hitelesen tudta visszaadni, másikukat kevésbé – idézte fel a múltat a püspök, majd a másik történettel folytatta, amely egy prágai szentmiséről szólt, amelyben a 20. századi háborúk és diktatúrák áldozataira emlékeztek. Szentbeszédben a cseh szeminárium rektora arról szólt, hogy az áldozatok értelmetlenül haltak meg. Senki sem állt melléjük, senki nem világosította fel őket arról, mi történik körülöttük.

Hasonló a helyzet ma a migránsokkal – fogalmazott Bíró László. – Ők a hitükről szeretnének beszélni, mi már régen elhagytuk a hitünket, ők az istenükről szeretnének szólni, nekünk már nincsen istenünk, ők még meg tudnak halni valamiért, valakiért, nekünk már nincsenek olyan értékeink, amiért odaáldoznánk az életünket, ők toleranciát várnak, mi egymás felé sem tanúsítunk toleranciát.

A következőkben a szónok kifejtette: aki Krisztusra hivatkozik, azt kinevetjük, lassan pedig már karácsonyt sem merünk ünnepelni. Elveszítjük identitásunkat. A szót, amivel képtelenek vagyunk azonosulni, közvetíteni sem tudjuk hitelesen. Amikor a „szóló” emberért imádkozunk, próbáljuk megfigyelni, miként tudták megerősíteni saját identitásukat a mai szentírási olvasmányok szereplői.

Az első olvasmány a jeremiási idők dekadens korának széteső országában játszódik, a történet végén az igazságot kimondó próféta kútverembe kerül. Jeremiás felteszi a kérdést magának: megéri-e ez neki, s visszatekint a kezdetekre, amikor prófétául rendelte az Úr, még mielőtt megalkotta anyja méhében.

Az a világ hasonlatos volt a mai Európához. Jeremiás nem kesergett, hanem megerősítette identitását, mondván: nem győznek le, nem vagyok egyedül, az Úr velem van – idézte fel Bíró püspök, majd a folytatásban rámutatott, hogy a korintusiakhoz írt első levél egy heterogén közösség identitásáért való aggódásról vall.

A közösség javára kell használni a lélektől való különbözőségeket, ezt sugalmazza Pál. A mai szentleckében pedig azt mondja: ami megőrzi identitásunkat és egységünket, az nem más, mint az odaadó szeretet – hangsúlyozta Bíró László.

Az evangéliummal kapcsolatban a püspök kifejtette: amikor Jézus zsinagógabeli felolvasása után így szólt: „Ma beteljesedett az Írás, melyet az imént hallottatok”, üdvrivalgás helyett haraggal fogadták.

A történelem nem változik, Illés, majd Jézus sajátjaiktól taps helyett üldöztetést kaptak. Jézus nem tántorodott el, teljesítette küldetését, mert nem a népszerűség irányította, hanem Isten elhívása – magyarázta Bíró László püspök, aki így zárta szentbeszédét: hiteles hangon szólni csak az tud, aki vigyázza identitását.

Az egyetemes könyörgéseket Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió főbemondója, a Központi Papnevelő Intézet retorikatanára olvasta fel.

Kerényi Lajos atya – aki, mint a Bíró püspök elárulta, idén tölti be nyolcvankilencedik életévét – bejelentette, hogy február 3-án, szerdán (Szent Balázs ünnepén) és a következő vasárnapon, február 7-én szintén kiszolgálják a balázsáldás szentelményét, azért, hogy megtanuljunk szépen beszélni, kerülni minden ocsmányságot, és képesek legyünk a beszédünkön keresztül közvetíteni a szeretetünket.

A szentmise balázsáldással zárult.

 

Fotó: Lambert Attila

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés