Kezdőlap
EUR: 323.7900; USD: 289.1000; CHF: 289.5600
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Találkozás a párbeszédben – Ferenc pápa interjúja az Asia Times hírportálon

| Feltöltve: | Forrás: http://hu.radiovaticana.va/ | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__6/i__22223
Ferenc pápa január 28-án, most első alkalommal interjút adott Kínáról és a kínai népről Francesco Sisci, Pekingben élő olasz sinológusnak, az Asia Times internetes hírportál újságírójának, aki egyben a Kínai Renmin Egyetem (China Renmin University) tudományos főmunkatársa. A Vatikánban lefolytatott egyórás beszélgetésen, amely megérdemli a történelmi jelzőt, a Szentatya arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy ne féljen Kína gyorsütemű növekedésétől. A kínai nép történelmének pozitív korszakát éli, a remény, a béke és a kiengesztelődés üzenetével fordul a világhoz a hideg vagy meleg háborúk alternatívájaként. A február másodikán közzétett interjú széleskörű panorámát nyújt kulturális témákról, vallási kérdések érintése nélkül. A beszélgetés végén a pápa üdvözletét küldte Hszi Csin-ping elnöknek és az egész kínai népnek a február 8-án beköszöntő kínai holdújév előestéjén. Péter utóda a történelemben most először fejezte ki jókívánságait egy kínai vezetőnek a holdújév alkalmából. (VI. Pál pápa 1965. december 31-én üdvözletét küldte Mao Ce-tung-nak, de üzenete válasz nélkül maradt).

"Számomra Kína mindig vonatkozási pontot jelentett: nagy kultúrájú, hatalmas ország, kimeríthetetlen bölcsességgel” – mondta a pápa. Felidézte a kereszténység kínai történetének legfontosabb alakját, Matteo Ricci (Macerata, 1552 – Peking, 1610) itáliai jezsuitát. A XVI-XVII. században élt szerzetes, a kínai jezsuita misszió egyik megalapítója teremtette meg a hatalmas ázsiai ország és Európa között  az első kulturális kapcsolatokat.

 Az egyháznak tiszteletben kell tartania minden civilizációt

„Példája arra tanít, hogy párbeszédet kell folytatnunk ezzel az országgal. Bőségesen megáldott föld, a katolikus egyháznak pedig kötelessége, hogy tiszteletben tartson minden civilizációt. Ezt a civilizációt különönösen respektálnia kell, mondhatnánk nagy R-rel írva” – folytatta az interjúban a Szentatya. Az egyháznak nagy képessége van arra, hogy befogadja magába a kultúrákat. A pápa megjegyezte: a napokban volt alkalma, hogy megtekintse Giuseppe Castiglione olasz jezsuita (1688, Milánó – 1766, Peking) festményeit, aki 1715-től Kínában élt, mint a királyi család festője. Nevetve hozzátette: „ő is megkapta a jezsuita vírust”. Castiglione tudta, hogy hogyan fejezze ki a szépséget, a nyitott párbeszéd tapasztalatát. Ez azt jelenti, hogy kapunk másoktól és adunk valamit magunkból, a civilizációknak ugyanazon a „civilizált” hullámhosszán. „Amikor azt mondom, hogy ’civilizált’, nem pusztán a ’művelt’ civilizációkra gondolok, hanem az egymással találkozó civilizációkra is utalok” – tette hozzá Ferenc pápa, megerősítve, hogy nagy tisztelettel fordul Kína felé. Amikor 2015 januárjában, Srí Lankának és a Fülöp-szigeteknek szóló apostoli látogatása alkalmával először repült el az ország felett, a repülőgép személyzete tájékoztatta: „Tíz perc múlva belépünk Kína légterébe és továbbítjuk az országnak szóló üdvözletét”. „Bevallom, hogy nagyon elérzékenyültem, ami általában nem történik meg velem. Meghatott, hogy elrepülök e nagy kulturális gazdagság és bölcsesség felett”.

 A béke kihívására a párbeszéd a válasz

Francesco Sisci a következő kérdéssel fordult a Szentatyához: „Kína, többezeréves történelmében most először, kiemelkedik környezetéből és megnyílik a világ felé. Ez idáig soha nem tapasztalt kihívás elé állítja önmagát és a világot. Mit jelent ez a békére való törekvés szempontjából?

Ferenc pápa nyomatékosan hangsúlyozta: Nem szabad félnünk semmilyen kihívástól sem.  A félelem mindig rossz tanácsadó. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagy kultúra és ennyi bölcsesség, évezredes technikai ismeretek nem maradhatnak egy országon belül bezárva. Szükségük van rá, hogy elterjedjenek, hogy kommunikáljanak. Az emberek, a civilizáció a kommunikáció felé hajlanak. Ha a kommunikáció agresszív módon történik, akkor háború lesz az eredménye. Azonban én nem látom ilyen ijesztőnek a helyzetet. Nagy kihívást jelent a béke egyensúlyának fenntartása. Mint ahogy Strasbourgban mondtam (2014. november 25), Európa már nem anya, hanem nagyanya. Remélem, hogy ismét betölti majd az anya szerepét. Ez a nagymúltú ország pedig egyre gazdagabban hozzájárul Európa fejlődéséhez. A nyugati világ, a keleti világ és Kína, rendelkeznek azzal a képességgel, hogy fenntartsák a béke egyensúlyát. Mindig a párbeszédhez kell folyamodnunk, nincs más út. A találkozás csak a dialógus révén jöhet létre. A párbeszéd nem jelenti azt, hogy kompromisszumot kötünk: a torta fele a tiéd, a másik fele az enyém. Ez történt Jaltán és láttuk, milyen eredménnyel járt. A torta, vagyis az emberiség, a kultúra, mindenkié. Feldarabolása, mint Jaltán, azt jelenti, hogy kis darabokra szeleteljük az emberiséget és a kultúrát. A tortának egészben kell maradnia, a párbeszéd azt jelenti, hogy együtt haladunk, hogy mindenki hozzájárulhat a közös jóhoz.

Az egyke gyerek fájdalmas probléma

Utalással a (ma már enyhített) kínai egygyerekes családpolitikára, a pápa fájdalmas problémának nevezte, ha egy gyermeknek felnőtt korában egyedül kell szüleiről és nagyszüleiről gondoskodnia. Az irgalmasság szentévében a kínaiak engesztelődjenek ki történelmükkel, sikereikkel és tévedéseikkkel, mert ez vezet el az érettséghez és a növekedéshez. Egészséges, ha egy nép irgalmasságot gyakorol önmagával szemben. Ez a lélek nemességére vall és lehetővé teszi, hogy derűsen haladjanak előre – fejtette ki a pápa. A haladásban való megtorpanást az állóvíz poshadásához hasonlította, ami a gyakorlatban a korrupciót jelenti.

A kulturális gyarmatosítás veszélye

Visszatérve a párbeszéd témájára a pápa hangsúlyozta: a párbeszéd nem azt jelenti, hogy feladjuk saját önazonosságunkat. Ma fennáll a kulturális gyarmatosítás veszélye. El kell ismerni a kínai nép nagyságát, amely mindig megőrizte kultúráját. A Szentatya nyomatékosította: „Nem ideológiákról, hanem kultúráról beszélek”.

Fel kell ismerni a valóságot és törekedni kell jobbá tételére

Kína gyors gazdasági fejlődése drámai következményekkel járt mind környezetvédelmi, mind emberi szempontokból. Erre a kérdésre a pápa a következőket válaszolta: „Egyszerű, talán banális javaslatnak tűnik, de kívánatos, hogy ne folytassunk struccpolitikát, ne dugjuk homokba a fejünket, hogy ne lássuk a valóságot. Kína nagysága ma éppen abban áll, hogy a jövőbe tekint egy olyan jelenből, amely kulturális múltjának emlékén alapul”.

A pápa jókívánságai a kínai újév alkalmából

Végül a február 8-án beköszöntő kínai újév, a vörös majom éve alkalmából Ferenc pápa legjobb kívánságait küldte Hszi Csin-ping elnöknek és az egész kínai népnek.

„Remélem, hogy soha nem veszítik el a történelmi tudatot, hogy nagy népet alkotnak, hogy a bölcsesség nagy történelmének letéteményesei, és sokat nyújthatnak a világnak. Ebben az újévben ezzel a tudattal továbbra is működjenek együtt mindenkivel, gondját viselve közös otthonunknak és minden népnek”.

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés