Kecskemét a szeretet és a szolidaritás városa - ma már sokan így emlegetik a hírös várost az országban. Jól tudják, hogy az itt élő emberek érzékenyek a bajbajutottak gondjaira, bajaira, és ha tudnak, segítenek is a rászorulókon. A Szenteste Alapítvány, a Barátok temploma, a Porta Egyesület, valamint a Karol Wojtyla Barátság Központ "Szeretet asztal" mozgalma immár hetedik éve az egyik alappillére ennek a szellemiségnek. A régi ferences lelkiségből táplálkozó kezdeményezésnek köszönhetően Kecskemét főterén az adventi és a karácsonyi időszakban több ezer ember kapott ingyen meleg ebédet. A nagylelkű felajánlásoknak köszönhetően, a helyben készült tartalmas levesek, egytálételek mellett a város legjobb süteményei, péksüteményei is terítékre kerülhettek.

Február 10. *Nursia, 480 körül +Montecassino, 547 körül Skolasztika a nagy Nursiai Benedeknek, a nyugati szerzetesség atyjának nővére volt. Életét csak Nagy Szent Gergely Benedek- életrajzából ismerjük. A testvérek Nursiából, a Szabin-hegyvidék egyik városából származtak, jómódú szülők gyermekei voltak. Benedek a tanulmányainak, majd a szerzetesi életnek szentelte magát, és így megtalálta a maga válaszát kora problémáira, Skolasztika pedig teljesen a felebaráti szeretet gyakorlásának élt az öregek és a betegek szolgálatában. Hű és áldozatos társa lett a fivérének.

2010. február 10. – Szerda Jézus egy alkalommal ismét magához hívta a népet, és így tanította őket: „Hallgassatok rám mindnyájan, és jól értsétek meg! Nem az szennyezi be az embert, ami kívülről jut az emberbe; hanem ami az emberből származik, az szennyezi be őt.”

2010. február 9. – Kedd Abban az időben: Összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így tartják meg az ősök hagyományait.

Február 9. vagy 20. +Valószínűleg Alexandria, 249. február 9. A 3. század első felében az alexandriai keresztény közösségben élt egy Apollónia nevű hajadon. Valószínűleg közösségének diakonisszája volt; erről közelebbit nem tudunk. A róla szóló egyetlen hírt püspökének, Nagy Dionüsziosznak (+265) az antióchiai püspökhöz írt leveléből merítjük, amelyben beszámolót adott számos alexandriai keresztény vértanúhaláláról; köztük volt Apollónia is. Valójában nem keresztényüldözésről volt itt szó, hanem a fanatikus csőcselék kicsapongásáról. Ezek az események pedig éppen a kereszténybarát Philippus Arabs császár uralkodása alatt (244--249) történtek. Dionüsziosz püspök, aki maga is a deciusi keresztényüldözések hitvallója lett, többek között ezt írja:

Február 8. *Velence, 1486. +Somasca, 1537. február 8. Azt a kort, amelybe a velencei patrícius-fiú, Girolamo (Jeromos) Miani beleszületett, szellemi téren a reneszánsz virágzása jellemezte, mely az antik kultúra értékeit új életre keltette. Az irányzattal a pápaság is szövetségre lépett, bár a vallási életnek ez nem mindig tett jó szolgálatot. A kor politikai arcát a gyakori, olykor vad háborúskodás szabta meg: a habsburg Spanyolország és Franciaország, vagy az Egyházi Állam és egyéb itáliai fejedelemségek, városköztársaságok és nemesi családok Észak-Itáliát ismételten lángba borították. A harcokba a tengereken uralkodó büszke Velence is alaposan belekeveredett. Az erkölcsök eldurvulása, egész országrészek kipusztulása, a nép elszegényedése, a közigazgatás, a jog és az egészségügy zűrzavara lett a következmény. Az apokaliptikus lovasok, a háború, az éhség, a pestis és a halál -- akiket Dürer Albert éppen akkoriban metszett látomásos erővel fába -- pusztítva járták be a messzi tájakat és népeket.

2010. február 8. – Hétfő Jézus és apostolai egyszer áthajóztak a Genezáreti-tó túlsó partjára, és ott kikötöttek. Amint kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön fölismerték Jézust. Bejárták az egész környéket, s a betegeket hordágyon odavitték, ahol a hír szerint Jézus tartózkodott. Amerre csak járt, a falvakban, a városokban és a tanyákon, kitették a betegeket a terekre, és kérték, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Aki csak megérintette, meggyógyult. Mk 6,53-56

Szombat délelőtt a Gong Rádió stúdiójában vendégeskedett dr. Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti érsek, metropolita. Az ASZTRIK NYOMÁBAN című műsorban – amely havonta kerül adásban a népszerű rádióban – számos aktuális egyházpolitikai, missziós, teológiai kérdésről esett szó.

Dr. Bábel Balázs érsek Kalocsára érkezésétől kezdve a nyári hónapok kivételével minden héten csütörtök este a Katona István házban Biblia-magyarázatot tart. Fogadják szeretettel a mostani bibliaórát, melyben az érsek atya a Szentírás-magyarázatában Szent Pál apostol Titushoz írt levelét vette elő. Dr. Bábel Balázs előadásának alappillérének a következő mondatot választotta: ,,Azért hagytalak Kréta szigetén, hogy ami hátramaradt, elintézd, s városról városra preszbitereket (véneket) rendelj, amint meghagytam neked'' (Tit 1,5) Hallgassák meg az érsek atya bibliaóráján elhangzottakat itt, a Charitas Rádió műsorán.

Február 5. +250. Ágota a keresztény ókor leghíresebb szentjei közé tartozik. Vincéhez és Balázshoz hasonlóan az ő élete és halála felől is csak a számos változatban ránk maradt, legendásan fölékesített szenvedéstörténet tájékoztat.