A kullancsok mindenki egészségét veszélyeztetik, legyen szó emberről vagy állatról. Az Európai Uniós szabályozásnak köszönhetően pedig még nagyobb veszélyben vagyunk. Nem kérdés, hogy miért vonták meg a jól bevált permetezőszer szórásának jogát, hiszen szegény gyógyszergyártó cégeknek is meg kell élniük valamiből... Az eredetileg nedves helyeken honos kullancs eddig nemigen volt jellemző az Alföldön. Ha mégis találkoztak vele, akkor is csak a nyári szezonban. Mostanra viszont egész évben veszélyt jelentenek. Dr. Mező Tiborral, a Dömötör Kisállatklinika vezető állatorvosával beszélgettem arról, hogy mi is ez a kullancs igazából, milyen tévhitek élnek, hogyan lehet szakszerűen eljárni, ha kutyánkban kullancsot találunk, és milyen betegségeket terjesztenek ezek az élősködők, milyen tünetekre figyeljünk. Előfordulhat ugyanis, hogy egy fertőzött kullancs hatásai csak évek múlva jelentkeznek.

Bizonyára sok állatbarátnak feltűnt, hogy az idén alig hallani fecskecsivitelést, és sok-sok fészek maradt üresen az ereszek alján. Baj lesz a fecskékkel, de ha nem velük, akkor a rovarokkal – mondják a természetvédők, ugyanis sokkal kevesebb fecske jött haza, mint a korábbi években. Fokozottan igaz ez a villásfarkú füsti fecskékre. Még nagyobb baj, hogy a visszatért párok sem költöttek még, pedig júniusra már egy fészekajnyi fiókának ki kellett volna bújni a tojásból. Hűvös volt a tavasz, így csak abban bízhatunk, hogy a második költés nem marad el.

Az én spánielemet Liptonnak hívják. Mint a teát. Azt hiszem meglepődsz majd, de ennek a kutyának három keresztanyja van.

Hathetes voltam, amikor magatokhoz vettetek. Sokat játszottam a gyerekekkel, és nagyon boldog voltam veletek. Ahogy fejlődtem, egyre nőtt a mozgásigényem, és vele együtt az étvágyam is. Nagy kutya lettem, nem olyan aranyos, mint pici koromban. A gyerekek már nem akartak játszani velem. Ha odamentem hozzájuk egy simogatásért, sokszor még belém is rúgtak… Aztán egy nap beültettetek a kocsiba. Nagyon boldog voltam. Végre! Hónapok óta először mást is látok a kennelen kívül. Egy autópálya szélén álltunk meg. Eldobtátok a labdámat. Vidáman futottam utána, de mire visszaértem, ti már sehol sem voltatok. Kétségbeesve rohangáltam a kocsik között a labdával a számban. Az autók dudáltak, de olyan is volt, amelyik rágyorsított... Ki akartam futni az út szélére, mert nagyon féltem. Hirtelen egy hatalmas ütést éreztem az oldalamon. A fájdalomtól nem tudtam felállni. Nagy nehezen kikúsztam az út mellé. Körülöttem minden sötét volt és véres. Féltem. Fáztam. Egyre jobban. A labdámat még mindig a fogaim között szorítottam. Biztos voltam benne, hogy visszajöttök értem, de hiába nyüszítettem, nem jöttetek. Sok idő telt el, amíg odajött hozzám valaki. Nem törődött a vérrel, betett az autójába. Amikor megálltunk, egy fehérköpenyes férfi szaladt a kocsihoz. Már csak a fejét csóválta. Új gazdám, aki csak 15 perce ismert, elfordította a tekintetét, és megölelt. Csak azért engedtem el a labdát, hogy megnyaljam a kezét. Ezzel tudtam „megmondani” neki: köszönöm. Aztán elaludtam. Már nem félek. Nem is fázom. És már semmi sem fáj…

Az állateledelek forgalmazásában világszerte ismert Pedigree örökbefogadási programja három éve az USÁ-ból indult, s eddig négy kontinens 11 országa csatlakozott hozzá, Közép-Európában elsőként hazánk is. A mozgalom mottója magáért beszél: Mindenünk a kutya. Az ember-állat társkapcsolatának vizsgálata területén végzett kiemelkedő munkájáért, az amerikai anyacég már elnyerte a legrangosabb nemzetközi kitüntetést, a Pioneer Award-ot.

Kecskeméten 2003-ban hozták létre a Mentsvár az Állatokért Alapítványt. Ma is ez a kiemelkedően közhasznú szervezet működteti a hírös város telefonügyelettel ellátott állatvédelmi központját, ahol végre lehetőség van a gazdátlan kutyák kultúrált befogadására, akár hosszú távú humánus megőrzésére és ellátására, illetve örökbefogadásuk megszervezésére, lebonyolítására. A Mentsvár egyik megálmodója, létrehozásának főszervezője Tőzsér Judit volt, az alapítvány elnöke, a Gong Rádió ügyvezetője. Vele készült az alábbi beszélgetésünk.

Kedves Olvasó! A Civil Napló, a Charitas Rádió és a Porta Tv a Wojtyla Ház hírmondói. Ezek mellett azonban nagy figyelmet fordít a környezet és állatvédelemre is. Nem restelltük véleményünket, amikor a varjak esztelen üldöztetése folyt, hirdettük az örökbefogadó napokat, mikor a kutyusok várták leendő gazdájukat a menhelyen, és számtalanszor mutattunk be szemetesebbnél szemetesebb helyeket városunkban, ahol nem hogy állat, de még az emberek sem élhetnek nyugodtan. A Porta Egyesület aktivistáival tartottunk a szemétszedő akciókon, és részt vettünk a Főtéri Állatszentelésen is. A stáb minden tagja szívén viseli az állatok és a természet sorsát.