Kezdőlap
EUR: 331.8700; USD: 301.4300; CHF: 301.7900
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

Visszatekintés a kezdetekre

| Feltöltve: | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__10/i__12143
Ahogy arról már tájékoztattuk olvasóinkat, folyamatban van a Kecskeméti Vízközmű Társulat megszüntetése. Holott a több mint 11 ezer tagot számláló civil szervezet fennállásának elmúlt egy évtizedében remekül szolgálta a lakosság érdekeit: 17 ezer 844 kecskeméti családhoz jutott el a szennyvízcsatorna, a víz, az áram és a gáz a társulat hathatós közreműködésével. Megváltoztatott rendeletek és különböző viták, nézeteltérések vezettek odáig, hogy a társulat vagyonát hamarosan az önkormányzatra hagyja külön elkülönített számlán, amit csakis víziközmű beruházásra fordíthat. Miután minden társulati-önkormányzati viszony speciális, a vagyon és a feladatok átadása előtt számos kérdést, ügyet kell még tisztázni, illetve lezárni, hiszen vitás kérdésekben más lehet a társulat jogállása és más az elszámolóé.

 

Mielőtt lemegy a függöny, arra kértük dr. Fekete Lászlót, a Kecskeméti Vízközmű Társulat elnökét, az elmúlt 11 esztendő látványos sikereinek főszereplőjét, hogy idézze fel olvasóinknak a kezdeteket.

Az első pofon

- Több éves előzményei voltak társulatunk 1999-es megalakulásának. Mint műkertvárosi képviselő és ott élő polgár láttam, hogy megosztott ez a városrész a közművek tekintetében. A társasházak, illetve az úgynevezett Népfront-lakások egy része szennyvíz csatornával és szilárd útburkolattal ellátott övezet volt, ezzel szemben a családi házas övezet sáros útjaival, kiáradó derítőaknáival jelentős lemaradást mutatott. S az ott élők már-már beletörődni látszottak ebbe a kirekesztettségbe és a sorsukba. Végül, még sikerült megnyernem az akkori polgármester, Katona László támogatását a városrész közműfejlesztésének támogatására.

- Az első pofont rögtön az indulásnál kaptam, miután felkerestem azokat az embereket, akik a vezetékes gáz kiépítését szervezték ezen a környéken, kérve őket, hogy segítsenek a víziközművek megvalósításában is. Panaszáradat volt a válaszuk, a személyüket ért rengeteg támadásokról. Az ott lakókkal beszélgetve, ezeket mind vissza is hallottam. Megdöbbentett, hogy hála és köszönet helyett, sok évig tartó gyűlölet okozott a korszerűbb életet garantáló gázvezetékek lefektetése ezen a környéken. És számomra azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy ha a víziközmű fejlesztések szervezésébe belevágok, ez lesz a sorsom nekem is. Mégis belevágtam.

Milyen áron?

- Első nekifutásra sikerült 14 utcában kiépíteni a csatornát és a szilárd útburkolatot. De milyen áron! Hiszen akkor még nem létezett ISPA program, illetve a kedvező fizetési lehetőségeket biztosító társulatunk. A lakossági hozzájárulásokat egy összegben kellett rendezni, és a közműrendelet alapján, csak azok az utcák kaptak önkormányzati támogatást, ahol a költségek 40-50%-át befizették az érintett lakók. Gondolhatják, hányan léptek vissza folyamatosan, hányszor osztottunk, szoroztunk megemelve az összeget, s arról győzködve mindenkit, hogy a nem fizetőkkel szemben eljárást indítunk. A szervezőkre annyi sértést, átkot dobáltak, hogy teljesen kikészültek. Sok család viszont, igen nagy összegeket vállalt, csak azért, hogy legyen már végre csatorna és szilár útburkolat. A városrészi hírlevélben és a médiákon keresztül állandóan hírt adtam a sikerekről, és lassan módosult az ellenkezők gondolkodása. Hiszen láthatták, hogy akiknél ezek a fejlesztések megtörténtek, azok nemcsak kényelmesebben élnek, de az ingatlanjaik értéke is jelentősen megnövekedett. Igény lett a kezdeményezésből város szerte. Ekkor alakítottuk meg 11 utca lakosaival a Kecskeméti Víziközmű Társulatot, a városi közgyűlés jóváhagyásával.

Tanulságok

A műkertvárosi előzményből az alábbi tanulságokat szűrtem le:

  • Utcánkénti építőközösségeken keresztül, nem valósítható meg egy nagyobb program a városban.
  • Kecskeméti Víziközmű Társulat megalakítása célszerű, mert elég a 2/3-os többséget beszervezni, a többi lakókra vonatkozik a behajtási kötelezettség, nem kell mások helyett emelt összeget fizetni, lehet havi részletekben is törleszteni.
  • A szervezők dolga társulat esetében sokkal könnyebb, nem kell a teljes összeget beszedni, pénzzel nem kell bánni, kisebb a támadási felület.
  • Rájöttem, hogy mi a magyar baja: magának való, önfejű és önérdekű, vagyis itt összefogásról, közösségi gondolkodásról és szolidaritásról szó sem lehet. Ám az is igaz, hogy a nők értik egymás nyelvét, és befolyásolni tudják a férjüket. Leginkább rájuk koncentráltam, s a legsikeresebb szervezőknek valóban a hölgyek bizonyultak. Elindultak körútjaikra, azután így kedves, úgy drága, a többiek is aláírták az okmányokat, már csak önre várunk… – Szóval csacsogtak, trécseltek, pletykáltak és megdöbbentő szervezői sikereket értek el.
  • Nagyon fontos a tudatformálás az igények feltámasztása érdekében, a helyi sajtón keresztül.

(A folytatásban szó lesz a társulati munkáról és az egyéb közművekről.)

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés