Csütörtök délután a Barátok Temploma udvarából nyíló Porta Díszteremben nyílt meg Kökényné Mucsi Margit festőművész kiállítása Kezed a kezemben címmel. A tárlat címét egyik festménye ihlette, mely egy családi tragédiát mond el. Erről írt verset Chlebik Jenőné, Inci is, aki elő is adta szerzeményét. A megható költemény egy buszos beszélgetés után született meg, amikor is a két művész összetalálkozott. A festőművész elmondása szerint már kora gyermekkora óta érdekelte a rajzolás, festészet, de csak nyugdíjba vonulása után adódott rá idő és lehetőség, hogy többet foglalatoskodjon a festéssel. Eleinte csak maga örömére, kedvtelésből, majd egy tragédia hatására „lelki sebei gyógyírjaként” nyúlt az ecsethez. Rövid időn belül talált egy olyan csoportot az interneten, ahol komolyabban képezhette magát. Már a 7. évfolyamot végzi.

„Kifogyhatatlan bőséggel kínálja Kecskemét mindazt, ami szem-szájnak ingere: a fejedelmi itallá emelt barackpálinkát – üvegjén tovább kísért a város köveinek nyugtalanító bája –, hamvasan illatozó barackot, a homok és a napsütés ízeivel ékes borokat: Zöldszilvánit, Rizlinget, Kadarkát”- írta egykor Erdei Ferenc, amikor a magyar gyümölcsexport csaknem felét Kecskemét adta (1927-34), ami évente két és fél millió pengő bevételt hozott városunknak. A Kecskeméti Városszépítő Egyesület tagjaiban már régóta megfogalmazódott az a gondolat, hogy vissza kellene hozni a megyeszékhely kertjeibe a kajszibarackot. Király József egyesületi elnök szerint, egyre nagyobb az érdeklődés ez iránt és szeretnénk, ha a régi hagyományokon alapuló kajszi termelés beindulna a környéken. Éppen ezért, egy olyan előadássorozatban gondolkodnak, amelyben az érdeklődők megismerhetnék e gyümölcs kultúrtörténetét, a feldolgozását, kereskedelmét, valamint az újratelepítés lehetőségét a környéken – derült ki a neves civil szervezet közelmúltban adott sajtótájékoztatóján.

Kovács Ernő vezeti a Bács-Kiskun Megye Kormányhivatalt ez év júliusától. A kormánymegbízottat többek között polgármester múltjáról, terveiről és az új feladatkör kezdeti benyomásairól kérdeztük. – Mivel foglalkozott kormány-megbízotti kinevezése előtt? – 1978-ban érettségiztem Szolnokon, 1985-ben gépésztechnikusi, majd 2001-ben környezet és hidrotechnológusi végzettséget szereztem. Mielőtt politikusi pályára léptem, dolgoztam a MÁV Vontatási Főnökségén, majd a Kecskeméti Mezőgép Vállalat Tiszakécskei Gyárának minőségi ellenőreként, ezt követően üzemvezetőjeként. 1996-tól Tiszakécskén a Geo-Univerzál Kft. műszaki vezetője voltam. – Hogyan alakult a közéleti szerepvállalása?

Augusztus 20. közeledtével az államalapításra, Szent István királyunkra emlékezik Magyarország: a nagyvárosokban és a kistelepüléseken egyaránt lázas készülődés előzi meg a nemzeti ünnepet. Felidézzük múltunkat, visszatalálunk gyökereinkhez. Kecskeméten augusztus 20-a minden esztendőben kiemelt figyelmet kap, hiszen beépül a város legnagyobb rendezvényébe, a Hírös Hét Fesztiválba. Ez utóbbi arra hivatott, hogy minden hagyományunkat híven őrizze, ez a célja az új kenyér ünnepéhez kötődő programoknak, a mezőgazdasági termékek bemutatóinak, a család, a közösség összetartását, erejét megmutató rendezvényeknek. Jó alkalom ez arra, hogy megmutassuk értékeinket és eredményeinket, hiszen mindkettőben bővelkedünk. Az utóbbi évek fejlesztései, beruházásai világszerte egyre ismertebbé tették Kecskemétet, egyre kedvezőbb hírös városunk megítélése országos és nemzetközi szinten egyaránt. Az elmúlt egy évünk is szorgos munkával telt, tovább gyarapítottuk az elődeink által ránk hagyott örökséget, és továbbra is azon dolgozunk, hogy élhető, kultúrában, tudásban, lehetőségekben gazdag várost teremtsünk. Erről szólnak a befejezett, a folyamatban lévő és az előkészítés alatt álló fejlesztéseink. Mondhatnánk: Kecskeméten augusztus 20-a egy hétig tart. Méltó módon ünneplünk, hiszen az élhető városnak szerves része a gazdag programkínálat, amellyel ugyancsak elismerést vívott ki magának a Hírös Hét Fesztivál. Ezen a városi rendezvényünkön – ahogy a többi nagyszabású programsorozataink szervezésekor is - különös figyelmet fordítunk arra, hogy a hétköznapokat minél többször ünnepnek tekinthessék a kecskemétiek és az ide látogatók. Dr. Zombor Gábor polgármester

Térségünk számos településéről érkeztek küldöttek a Vállalkozók Országos Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Szervezetének éves közgyűlésére, melyet a napokban a kecskeméti Bozsó Gyűjteményben rendeztek meg. Versegi János elnök beszámolójában kiemelte, hogy a vállalkozók országos és megyei szövetségének apparátusa ebben a nehéz gazdasági helyzetben is végezte érdekérvényesítési és érdekvédelmi munkáját. Mint a legmarkánsabb munkaadói érdek képviseleti szervezet, minden lényeges, a munkaadókat érintő kérdésben állást foglalt, és igyekezett közreműködni a jogalkotás folyamatában.

Szép hagyomány, hogy Szent György napján - április 24-én - a rendőröket köszöntjük. A jeles bajvívó személye, legendája összefonódott a jó és rossz küzdelmének mindig aktuális problémakörével. Így nagyon is érthető, miért választotta a bűnnel, a szabálysértésekkel naponta hadakozó, a polgárok szolgálatára és védelmére felesküdött rendőrségünk védőszentjévé a sárkányölő lovagot. Szent György napja alkalmából, most mi is egy mindig aktuális témáról, a bűn- és balesetmegelőzésről beszélgettünk Arató László rendőr alezredessel, aki a főkapitány helyetteseként a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóságának vezetője.

Véget ért a közbeszerzési eljárás, az eredmény: a jövőben Mercedes hibridbuszok közlekednek majd Kecskeméten. A járművek számára új telephely is létesül. A fejlesztésre csaknem hatmilliárd forintot nyert a város, miközben számos egyéb beruházás is folyamatban van, és gőzerővel indulhat a következő uniós költségvetési ciklusra való felkészülés. Ezekről beszélgettünk dr. Zombor Gábor polgármesterrel.

A kilencvenes évek végén robbant be a helyi politikai életbe a Szövetség az Európai Kecskemétért civil szervezet. A kis létszámú frakció az idők folyamán meghatározó erővé tudott válni az önkormányzat képviselőtestületében és a szakterületeiken elismert tagok, szimpatizánsok segítségével maga az egyesület is sokat tett egy európai Kecskemét kialakulásáért. A SZEK egyik korábbi frontemberét, dr. Szabó Attila frakcióvezetőt kérdeztük a sikereiről, a terveiről, arról, hogy jelenleg miként éli a mindennapjait.

Miután az egyedi stílbútorok iránti kereslet jelentősen csökkent, a kecskeméti aluljáró tőszomszédságában működő – korábban Asztalos Szövetkezetként, majd Stylbútorgyártó Kft-ként ismert – cég tevékenysége nem volt folytatható. 2003-tól, azaz már 9 éve bérbeadással hasznosítják ezt az egyhektáros iparterületet, illetve a rajta lévő épületeket, amelyek alapterülete összesen négyezer négyzetméter. Ez év februárjától egy mezőgazdasági vállalkozásból kiválva, hitelmentes, önálló és új cég az Aluljáró Ipari Park Kft. (Alippa) lett az ingatlan tulajdonosa és üzemeltetője, miközben a személyzet és a vezetés változatlan maradt.

A kecskeméti születésű Vinczellér Zsolt, az Iparművészeti Egyetem építész szakának elvégzését követően, neves fővárosi cégeknél kezdte pályafutását. A gyakorlati tapasztalatszerzés évei voltak ezek, miközben megismerhette a mai magyar építészet napos- és árnyoldalait, s olyan kiváló szakemberek mellett gyarapíthatta tudását, mint Ferencz István, Rex-Kiss Béla vagy ifjú Benczúr László. Családjával nyolc éve döntöttek úgy, Kecskeméten telepednek le.