Kezdőlap
Kecskemét: 15 C°,
szélcsend, közepesen felhős
22
11
EUR: 324.5300; USD: 278.1100; CHF: 281.0300
YouTube
Facebook
RSS csatorna
E-mail küldése

HIHETETLEN! Kecskeméten nem szabad kajszit telepíteni?

A júliusi Alföldi Civil Naplóból

| Feltöltve: | Rövid link: http://civilnaplo.hu/s_!news/i__8/i__8597
Büdi Zsolt vezérigazgató 25 éve dolgozik a zöldség-gyümölcs kereskedelemben. Jól ismeri a termelők, a belföldi kereskedők és az exportőrök gondjait, örömeit. Mondhatnánk úgy is: egy cipőben járnak. Lapunk az idei gyümölcsszezonról kérdezte az egyik legnagyobb magyar gyümölcs exportőr cég, a Bács-Zöldért Zrt. első emberét. - Ilyen nehéz szezonra nem emlékszem. Legalábbis ami a kezdeteket illeti. A gyümölcs- és a zöldségfélék vonatkozásában rendkívüli komoly árualap kieséssel kell számolnunk – mondta keserűen a vezérigazgató. - A cseresznye gyakorlatilag 80 százalékban tönkrement. Megrepedt, rothadások indultak, nagy arányban alkalmatlanná vált az értékesítésre. Miután az eső május elejétől folyamatosan öntözte a gyümölcsösöket, sajnos 60-70 százalékos érettségi állapotban repedt szét a gyümölcs. Egyszerűen nem lehetett rajta segíteni, ugyanis a félig érett, beteg cseresznye, vagy meggy elveszti kereskedelmi értékét. Különböző gombabetegségek támadják meg, és elindítanak egy romlási-erjedési folyamatot. Cégünk éves szinten ötszáz tonna cseresznyét szokott felvásárolni, idén örülünk, ha száz tonnát exportálhatunk. Miután nincs termék, rendkívül magasak az árak. Keresleti piacnál nagyon nehéz a termelőt rászorítani, hogy a betakarításnál is vigyázzon a minőségre. Szétbomlik az üzleti fegyelem, feloldódnak a racionális törvények. A Zöldért szinte kizárólag exportra vásárol. A külpiac nem tolerálja a minőségromlást, illetve a szokatlanul magas árakat. Hasonló a helyzet a korai meggynél. Sajnos, a Meteornál, az Érdi bőtermők – ezek a magyar meggytermés 30-40 százalékát adják – is megrepedeztek a sok csapadék miatt. Szerencsére a később érő fajtáknál ez a probléma már nem ennyire drámai. Így az idén megfigyelhetik a nagy meggytermelők azt a ritka jelenséget, hogy a legnagyobb szezonban, illetve a szedési időszak végén erős kereslet mutatkozik, és emelkednek az árak. A nagy feldolgozók ugyanis, csak akkor tudják működtetni az eszközeiket, ha bármi áron is, de gyümölcshúshoz jutnak.

- A sárgabarackkal jobb a helyzet?
- A termőterületek eltűnnek, nincsenek újabb ültetvények, ezt nagyon szomorúan mondom éppen itt Kecskeméten, a kajszi őshazájában. Mi például szerettünk volna telepíteni ilyen csonthéjast – saját kockázatra –, de nem kaptunk rá engedélyt, mert az úgynevezett szakértők véleménye szerint, Kecskeméten és a környéken nincs megfelelő termőhelyi adottsága a kajszibaracknak. Ez szerintem abszurdum, Magyarországon itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, a talaj szerkezete is alkalmas, ebben a kérdésben azt gondolom, a kistérségi, illetve a városi vezetőknek is lépniük kellene, hogy a címer-növényünk ne tűnjön el a tájról teljesen. Matkópuszta környékén van még egy kevés barack, de ha nem lesz változás, súlyos veszteség érheti Kecskemétet.
- A meglévő fákról milyen termés takarítható be az idén?
- Kajsziból átlagos termés várható, ennél a csonthéjasnál a csapadékos tavasz kedvezően hatott. Nem fagyott el, szebb, méretesebb áru nyerhető. Ez termesztéstechnológiai szempontból is előnyös, és a piacnak is jobban kedvez. Nem lesz túlkínálat, kiegyenlített árak várhatók, és a termelők is tisztességes jövedelemhez fognak jutni az idén. Igény van az étkezési minőségre, a hűtőipari, konzervipari feldolgozásra, és a szeszipar is várja a minőségi árut. Cégünk egyik fő terméke egyébként a kajszi. Osztrák szeszfőzdéket látunk el a kecskeméti termelők kincsével.
- A nyárvégi szüretelésű gyümölcs-kínálat milyennek ígérkezik?
- Szilvából a közepesnél gyengébb termést várunk. Ez azt jelenti, hogy drágább lesz minden, nagyobb, de szebb gyümölcsmérettel találkozunk. Igazából ez jó a termelőnek, a fogyasztónak és a kereskedőnek is. A sok csapadék a szilvánál a pozitív hatását fogja érzékeltetni. Igaz, hogy ilyenkor nagyon oda kell figyelni a növényvédelemre. Olyan betegségek is fölléphetnek, amelyeknek a tudomány nem ismeri az ellenszerét. A csonthéjas szezon egyébként – a rossz kezdet ellenére - összességében szerintem a termelők számára kedvezőbb lesz, mint a tavalyi. Az alma terméskilátásai viszont  elszomorítóak, az utolsó öt-hat évnek a legalacsonyabb hozama várható.
- Mondhatjuk még egyáltalán, hogy a Duna-Tisza köze Magyarország igazi gyümölcsös kertje?
- Ez nagyon nehéz kérdés. A régiónk remek makroökológiai lehetőségekkel bír. Az itt termelt gyümölcsöknek az íz- és zamatanyagai lényegesen harmonikusabbak, mint a tőlünk 100-150 kilométerrel északabbra termeltekének. Nem véletlen, hogy a megjelent pálinkafőzdék, konzervgyárak itt működnek, vagy jelentős részben innen vásárolnak. Viszont el kell mondani, hogy ezzel a lehetőséggel igazából nem élünk. Komoly tőkét igényelne, hogy öntözzük a telepítéseket. Azt hiszem ennek előteremtése, nem egy zöldség-gyümölcs exportőr cégnek - vagy a különféle szövetkezéseknek - a dolga lenne, hanem a meghatározó kormányerőknek. Szeretném, hogy a nemzetgazdaság jövőjének tervezésénél az alföldi gyümölcstermesztés infrastruktúrájának megteremtése is szempont és cél lenne. Addig kell cselekedni, ameddig az embereknek ambíciójuk van, hogy a múlt század elején kialakult kertészeti kultúrát megmentsék, tovább örökítsék fáradságos, kemény munkával, komoly áldozatokkal.
 

Hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés hirdetés