Napi evangélium \"Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot.\"

Abban az időben: Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküldte őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett. Megparancsolta nekik, hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot: sem kenyeret, sem tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne vegyenek magukra. Azután így folytatta: „Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig, amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le lábatokról, tanúbizonyságul ellenük.” Azok elmentek, s hirdették mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok beteget meggyógyítottak. Mk 6,7-13

Elmélkedés:

Azt követően, hogy Jézus látogatást tett Názáretben, missziós útra küldi apostolait. A történet első eleme azt az üzenetet hordozza minden Krisztus követő számára, hogy a tanítvány mindig az Úr küldetésében jár. Nem saját elhatározásából indul útnak, nem a maga igazságát hirdeti, hanem Krisztus követeként tesz tanúságot arról, aki őt küldte.
Jézus ezután gyakorlati tanácsokat ad a missziós útra induló apostoloknak. Olyan tanácsok ezek, amelyeket szívesen értelmeznénk úgy, hogy nem kell őket komolyan venni manapság. Amikor az evangélium hirdetésére napjainkban vállalkozunk, akkor nyilvánvalóan nem az a lényeg, hogy van-e nálunk tarisznya vagy hátizsák, hanem hogy felvállaljuk-e az eszköztelenséget és rá merjük-e magunkat bízni Istenre? A történet ugyanis éppen e tanulság irányába vezet minket. Jézus életformáját követve és önmagunkat teljesen Istenre bízva érdemes hirdetnünk az örömhírt.
© Horváth István Sándor

Kövessen minket a Facebookon is!