Napi Evangélium - \"Talán bizony már a vezetők is elismerik, hogy ő a Messiás?\"
A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek. Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem titokban. Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való. A Messiásról pedig, ha majd eljön, senki sem tudja, honnan való.” Erre Jézus, aki a templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert tőle vagyok, és ő küldött engem.” Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá kezet, mert még nem jött el az ő órája.
Jn 7,1–2.10. 25–30
Elmélkedés:
Az evangéliumi beszámolók nem hallgatják el, hogy a nép körében bizonytalanság támad Jézus személyét illetően. Ő ugyanis nem hétköznapi módon cselekszik, amikor csodás módon gyógyítja meg a betegeket és egészen másként tanít, mint más tanítók. Egyesek úgy vélik, hogy mindent tudnak Jézus származásáról, ha ismerik családját. De nem tudnak isteni származásáról, s nem gondolják, hogy a mennyei Atyától jött el emberi világunkba. Tévedésük említésével Jézus ellenszenvet vált ki belőlük. A Jézusban való hit kulcseleme, hogy hisszük-e, hogy ő a Messiás? Az igaz Isten megismerésének útján járva eljuthatunk arra a meggyőződésre, hogy Jézus valóban a mennyei Atya küldötte és Fia.
© Horváth István Sándor
