Július 26. péntek, Anikó, Anna
Hírek, események 2011. június 13. 05:49

Az Egyház nem remeték közössége - interjú a pünkösdi Petőfi Népében dr. Bábel Balázs érsekkel

Képgaléria
Az Egyház nem remeték közössége - interjú a pünkösdi Petőfi Népében dr. Bábel Balázs érsekkel
- Pünkösd a Szentlélek Úristen ünnepe. A megnevezés eszünkbe juttatja a ’lelkes életformát’, aminek oly nagy híján vagyunk megfáradt, eszmékből kiábrándult és egyre depressziósabbá váló korunkban. A Vigasztalót Jézus küldte. Csodákat tud tenni és nemcsak a múltban, de a jelenben, konkrét életünkben is... – mondja az ünnepről dr. Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskeméti érsek.....(tovább) - az interjút írta Farkas P. József -

- Önt, a világ magyarsága - emlékezetes csíksomlyói szentbeszéde óta - az új Pünkösd emberének tartja. Az utóbbi idők  igazolják ezt: sikeres városmisszió Kecskeméten; szárbaszökkent alapítások, számos beért hivatás.
-  Nem történik itt semmi különös. Azt teszem, azt teszzük, amire a jézusi parancs buzdít:  „Menjetek el az egész világra és tegyetek tanítványommá minden népet.” Az Úr menybemenetelének és a Lélek eljövetelének ünnepei; a missziós parancs és a megerősített elkötelezettség napjai. Hogy ennek milyen módon teszünk eleget, az korfüggő. Szent Simeon (Kr. u. 300 körül), a szíriai pusztában egy oszlop csúcsán élt. Oda mentek bámulni őt az emberek. Kihasználta ezt a nyilvánosságot és prédikált nekik. A szaléziek és a jezsuiták európai tudományos kutatási eredményeket – például az óra készítés, mesterségét - kínálták fel a kínai császárnak a XVI. században. Ennek ürügyén kezdhettek el Jézusról beszélni. A mi missziónk, a 21. században már más jellegű. Jelen vagyunk a Facebook-on, a különböző internetes portálokon, megszólalunk a televíziókban, és a rádiókban. Szervezzük a városok közterein a személyes kommunikációt. A magyarok bösztörpusztai nagygyűlésén 2010-ben például munkatársunk kisbíróként, pödrött bajusszal, állt a vásár közepén, ütötte a dobot és hirdette, hogy két kilométerrel arrébb szentmise kezdődik. A megújulás parancsa: figyeljünk az idők jeleire, és használjunk fel minden megengedhető, korszerű eszközt az Örömhír terjesztésére. Nyáron az üdülések, fesztiválok idején nem várakozhatunk a hűvös templomainkban, hátha bejön valaki. El kell mennünk oda, ahol  például a  fiataljaink tömegesen jönnek össze, mert keresnek valamit…
- Mit várt egy három napos megyeszékhelyi rendezvénysorozattól a főpásztor?
- Lehetett ez egy felhívó jel annak, aki még sosem hallott a közösségeinkről. Valakinek erőt és öntudatot adott, hogy nem kell bebújnia a szobájába, amikor imádkozik. Mások számára karitatív lehetőség kínálkozott: jót tenni másokkal, segíteni a szegényeket. Talán olyan is van, aki most tér meg, akit most szólít meg az Úr. Az is eredmény, ha élete problémáira, válságaira részben vagy egészben megoldást talál valaki a hallottak alapján. Pontosan persze nem lehet tudni, hogy az elvetett mag mikor és hol talál megfelelő talajra.
- Az Egyházat már sokan és sokszor temették. Hatalmas erők próbálták eltiporni. Az emberi önzés is örök!
- Krisztus népe, műve minden küzdelme, gondja, baja ellenére él. „Mióta haldoklik az Egyház? - kérdezhetnénk. Pünkösd keddjétől! Mert azóta él! És ma is képes a megújulásra.” Így a válasz. Mennyi intézmény, hatalom és  párt volt, ami nem bírt ki ötven évet sem. Krisztus ígérte:  „veletek vagyok mindennap, a világ végezetéig”. Ez a magyarázat.  Fóton voltam a napokban egy olyan kollégám ünnepén, aki 25 éve szolgál egy helyen. Remek nap volt. Sebők Sándor atya negyed százada jó érzékkel látta meg, hogy közösségek kellenek egy plébánián. Legyen az baba-mama klub, ifjúság, öregek, házasok; elváltak. Az Egyház nem remeték közössége. Nyitnunk kell és nyitunk is a világ felé. Nincs mitől tartanunk. Urunk mondta: „Ne félj te kisded nyáj…”
- Ígér ez a mostani Pünkösd valami újat? Vagy olyan lesz, mint a többi, lassan hétköznappá alacsonyodó vasárnap?
- A Szentlélek ma sem tűri, - hogyha az alkalmat megadjuk számára - hogy újra ne éledjen. Jelen van az imádkozó ember életében. Amikor megkérdeznek bennünket beigazolódik Jézus jövendölése “nem ti beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól belőletek.” A jövőtől való félelmek közepette éltetjük a gondviselésbe vetett bizalmunkat. A magányos órákban is megtapasztaljuk a Szentlélek Isten jelenlétét. A betegség lelkierővel való elfogadását. A lelki megfáradásokban való megújulásokban, megfiatalodásokban. Ahogy Szent Ágoston írja „Öreggé teszi az embert a bűn, de megfiatalítja a kegyelem.” Megtapasztaljuk jelenlétét „amíg élek remélek” életformában és a síron is túlmutató reményben. Kérjük majd most is hittel, nyitott szívvel: jöjj, jöjj, jöjj Szentlélek Úristen! A többi kegyelem…

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Adományok Dr. Bábel Balázs Wojtyla Ház