A KIVÁLASZTOTT: Karol Wojtyla lelki műhelyében (16.)
A keresztény egyház megalapításának és Péter vezető szerepének ígérete nem véletlenül hangzott el Fülöp Cezáreájának közelében. Fülöp annak a Nagy Heródesnek volt egyik fia, aki Jézus születésének hírére parancsot adott a betlehemi gyermekgyilkosságra hatalmát féltőn. Cezárea neve pedig arra az Augusztus császárra utal, kinek a Róma alá vetett Fülöp hódolata jeléül a várost és templomát emelte. E környék azonban nemcsak a politikai hatalmat bálványozta. A település mai neve, Banias, Pán pogány erdőisten egykori kultuszára, barlangszentélyére mutat. E hely tehát az evilági értékrend másik jellegzetes elemének, a természetimádatnak is egy központja volt. – Miközben Krisztus országa nem evilágból való…
Ez az ellentét kapott hangot a Jézus kérdéseire adott válaszokban is: míg az emberek Őt csak embernek tartották, az apostolok nevében felelő Péter az élő Isten Fiának. Ezért a mennyei Atya által sugallt válaszért tette őt Jézus Egyháza fejévé, felismerve Péterben az Atya választottját. Mert Jézus ekkor is Atyja akaratát kereste, s abban bízva merte a lobbanékony Simont ’kősziklának’ elnevezni. – Jézus így jelezte, hogy az egyházi tekintély Isten akaratán nyugszik, ezért hordozójának jellemétől függetlenül is kijár a tisztelet és bizalom.
Péter az egyházalapító Krisztustól ígéreteket, jogokat is kapott. Elsőként az Egyház elpusztíthatatlanságának ígéretét: nem vesznek rajta erőt az „alvilág kapui” sem, legyen az természetes enyészet vagy a gonosz erői akár. Péter megkapta a „mennyek országa kulcsait”, vagyis hatalmában áll a lelkek üdvhöz segítése vagy kizárása abból. Az „oldás és kötés” rabbiktól ismert kifejezése a kiközösítést és a visszafogadást, illetve valamely tan vagy jogi vélemény megengedettségét és tilalmát jelenti. Péter tehát megkapta a legfőbb törvényhozó hatalmat a tan és a jog vonalán. Ez jelzi, hogy a hittel, hitvallással belőle fakadó hivatal is jár: a kettő együtt szükséges tehát a krisztusi hivatás betöltéséhez. – Megszívlelendő emlékeztető ez korunkban, mikor oly sok az Egyháztól független „hívő”…