Július 15. SZENT BONAVENTURA: Szentek közössége a Wojtyla Házban
Bonaventura neve ragadványnév, annyit tesz: jószerencse. A háromévesen halálosan megbetegedett gyermeket ugyanis aggódó szülei Assisi Szent Ferenchez vitték gyógyulásért, aki karjára véve a kisfiút kacagva felkiáltott: Ó, te jó szerencse gyermeke! A felépült ifjút édesanyja hálából a ferences rend felé irányította, amit Bonaventura örömmel fogadott – áldássá válva mind rendje, mind az egész egyház számára.
Három nagy művet kapcsolunk nevéhez. Az első tudományos munkássága. Bámulatos emlékezőtehetsége óriási tudás felhalmozását tette számára lehetővé, amit nagyszerű ékesszólással tudott továbbadni. Nem mellékes, hogy mindehhez feltűnően szép külső, természettől nemes megjelenés társult, ami bizonyosan emelte előadásai hatásosságát a párizsi egyetemen, ahol már huszonhét éves korától professzorként oktatott. Tisztában volt tudománya természetfeletti eredetével: a szintén nagy egyháztanító, Aqinói Szent Tamás kérdésére a feszületre mutatva azt nevezte meg könyvtáraként, tudása forrásaként.
Harminchat évesen az időközben megnövekedett és belső feszültségekkel terhelt ferences rend generálisává választották. Szervezőkészségével és mély lelkiségével sikerült békét teremtenie: az eredeti szegénységet visszakívánó túlbuzgókat a „csak a szabály kötelez!” gondolatával, a más rendek életformájára vágyó lanyhákat pedig „az egész szabály kötelez!” ösztönzésével közelítette egy közbülső irányvonalhoz. S mert tudta, hogy a rendek legfőbb szabálya az alapító egyénisége, megírta Assisi Ferenc életrajzát. Tizenhat éves kormányzásáért méltán tisztelik a ferences rend második alapítójaként.
Harmadik nagy műve a lyoni zsinat előkészítése volt, mely az elszakadt keleti egyház visszatérésével foglalkozott. A pápa ezért bíborossá nevezte ki. Bonaventura ferencesi egyszerűségét jelzi, hogy a bíborosi kalapot hozó pápai küldöttséget kertjükben való sétára és a kalap fára akasztására biztatta, mosogatásának befejezéséig. Utóbb a zsinat szervezésében és a tárgyalások megfeszített munkájában felőrlődve Lyonban hunyt el, ahol egy egész zsinat kísérte utolsó útjára.
