JÓNÁS PRÓFÉTA JELE: Karol Wojtyla lelki műhelyében (29.)
Jézus egy ízben vak és néma ördöngöst gyógyított a nép ámulatára, ami a féltékeny farizeusokat az ördögi erővel való ördögűzés képtelen vádjára ragadtatta. Majd Jézus nyilvánvaló csodája ellenére jelet kértek tőle Messiás voltának bizonyítására.
A Mester ezúttal is néven nevezte viselkedésüket: gonosznak és házasságtörőnek bélyegezve őket, utalva Istennel való szövetségük megszegésére a Szentlélek megnyilvánult kegyelmének visszautasításával.
Kifogyhatatlan irgalmával mégis eleget tett kérésüknek, megadva a legnagyobb jel próféciáját: a hal gyomrában három napig „emésztődő” Jónás párhuzamával saját háromnapos halálát követő feltámadásáét. Valóban a legnagyobb jel ez, mellyel igazolta minden egyéb tanításának igazságát, s melynek nyomán a kereszténység a feltámadás vasárnapját tette meg az Úr napjává a zsidó szombat helyett.
Jézus azonban azt is megjövendölte, hogy ez a jel sem lesz elég a rosszindulatú írástudók és farizeusok meggyőzéséhez, ezért kárhozatra jutnak. Meghökkentő összehasonlításokkal kárhoztatta őket. A zsidókat leigázó kegyetlen pogányok, az asszír hódítók bűnbánatot tartottak Jónás szavára. Sába szintén pogány királynője pedig maga járt Isten Salamonban megnyilvánult bölcsessége után. Pedig Jónás csak egy félő és kegyelmet irigylő leigázott alattvaló, egy engedetlen próféta volt. Salamon pedig minden bölcsessége ellenére is egy soknejűsége miatt bálványimádásban elbukott uralkodó. Így hitelük össze sem mérhető a megtestesült Isten Fiáéval. A zsidó vallási elit mégsem hitt neki. Bűnük a kevélység volt, mely önteltségük, hatalomvágyuk által vakká tette őket Krisztus valóságának és saját bűnösségüknek felismerésére. Ezt a vétküket ostorozta a megalázó összehasonlítással, érvényt szerezve tanításának: „Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik” (Lk 18,14).
Vajon mi mindig felismerjük az Úr látogatásának idejét? Vajon mi a hétköznapi csodákat nem bélyegezzük véletlennek vagy – ami még rosszabb – saját érdemünknek, elvitatva az Úr jóságát? – Aki ugyanis a megnyilvánult kegyelmet visszautasítja, menthetetlen.
Napi evangélium: Mt 12,38-42
Néhány írástudó és farizeus így szólt egyszer Jézushoz: „Mester, jelet szeretnénk tőled látni.” Jézus így válaszolt: „Ez a gonosz és hűtlen nemzedék jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás próféta jelét. Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia három nap és három éjjel a föld szívében. A ninivei férfiak feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik ezt a nemzedéket, mert ők megtértek Jónás prédikálására. Ámde itt nagyobb van, mint Jónás. Dél királynője feltámad az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítéli ezt a nemzedéket, hiszen ő a föld végső határáról is eljött, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét. Itt pedig nagyobb valaki van, mint Salamon.”
