Július 22. SZENT MÁRIA MAGDOLNA: Szentek közössége a Wojtyla Házban
Mária Magdolna alakját nem könnyű felidézni: az evangéliumok szűkszavúan szólnak róla, a latin egyház pedig személyét más bibliai szereplőkével is összemosta: Betániai Máriáéval és a névtelen „bűnös nőével” (Lk 7,36-50).
Amit bizonyosan tudunk neve alapján, hogy a Genezáreti-tó partján fekvő Magdala halászfaluból származott. Erre utaló görög Magdaléné jelzőjéből magyarították a Magdolna keresztnevet.
Az evangéliumok úgy emlékeznek meg róla, mint akiből az Úr „hét ördögöt űzött ki”. E jelképes kifejezés annyit tesz, hogy teljesen megszállott, mindenestül a bűn foglya, egészen elveszett ember volt. Ettől a szívben lévő rossztól szabadította meg Jézus.
Mária hálából csatlakozott a Mestert és tanítványait kísérő nők csoportjához, akik vagyonukból gondoskodtak róluk. De Mária szeretete oly nagy volt, hogy Megváltóját elkísérte kínszenvedésekor egészen a Golgotáig, sőt a sírig. Nagy szeretete miatt elsőként neki mutatkozott meg a Feltámadott húsvét hajnalán, így ő vihette meg a feltámadás örömhírét az apostoloknak – elnyerve az „apostolok apostola” megtisztelő címet, s védőszentjévé válva az evangélium szolgálatában álló nőknek.
