Augusztus 11. ASSISI SZENT KLÁRA: Szentek közössége a Wojtyla Házban
Klára ugyanabból az itáliai városból származott, ahonnan nála néhány évvel idősebb kortársa, a kolduló ferences rendet alapító Ferenc, s kinek szerzetesi eszményét nemes létére ő is magáévá tette.
Családja tiltása miatt a tizennyolc éves, üde szépségű Klára virágvasárnap éjjelén titokban hagyta el a családi házat egy barátnője kíséretében, hogy az Angyalos Boldogasszony-templomba siessen, ahol az első ferences apácaként azonnal beöltöztették: szőrcsuhában, derekán kötélből sodort övvel tette le a hármas szerzetesi fogadalmat. A történteken felháborodott család erővel akarta hazakényszeríteni a bencés apácakolostorból, ahová Ferenc vitte. Mikor azonban Klára egyik kezével az oltárba kapaszkodott, másikkal pedig fátylát felemelve megmutatta immár rövidre nyírt haját, elálltak szándékuktól. Sőt, Klára vonzó életpéldáját látva több más előkelő család tagjával együtt utóbb mindkét húga és megözvegyült édesanyja is követte őt a San Damiano-kolostorba, melynek feje lett. Klára igen jó vezetőnek bizonyult: anyai szeretettel és felelősséggel viselte gondját a rá bízottaknak – még betegségük idején is személyesen ápolva őket. Halála előtt két nappal kapta meg rendje szabályzatának jóváhagyását a pápától. Ezáltal a klarisszák is vagyon, tehát tervszerű ellátás nélküli rendet alkottak.
Klára békében hunyt el. Jó életet élt, így utolsó imájában méltán áldhatta megigazító, oltalmazó és szerető Istenét megteremtéséért.
