Mindennapi kenyerünk titkai
- Mitől népszerűek pékségük termékei?
- Mi csak kiváló lisztet használunk, s jó szakembereket alkalmazunk. Jelenleg 17 dolgozót foglalkoztatunk, akiknek a munkáját ma már megkönnyíti a korszerű technika. Ugyanakkor a vállalat vezetése emberileg és szakmailag egyaránt megtesz mindent annak érdekében, hogy zökkenőmentes termeléssel, kiváló minőségű pékáruk kerüljenek ki a lajosmizsei üzemünkből is.
- Mennyi érzik a gazdasági krízis hatásait?
– Szomorú napi tapasztalat az energia és az alapanyagok árának emelkedése. És nagy hatékonyságot, racionalitást követel tőlünk, hogy a növekvő költségek jelentősebben ne mutatkozzanak termékeink áraiban. A szupermarketekkel minőségi szempontból könnyedén fel tudjuk venni a versenyt, az árakat tekintve viszont, nemigen. Más kérdés, hogy a mi kenyereink – ha helyesen tárolják – akár egy hét múlva is fogyaszthatók.
- Mit javasol, otthon hogyan tároljuk a Cseh Pékség terméket?
- Vászonruhába burkolva, mert úgy tud szellőzni a friss kenyér. Ha még a belseje meleg, s nejlonba zárjuk, akkor óhatatlanul rosszabb állagúvá válik, megnyúlósodik. Ez a gond egyébként az egyre divatosabb szeletelt kenyérrel is. Ha nem hűl le tökéletesen, mielőtt felszeletelik, a fóliacsomagolásban jelentősen veszíthet a minőségéből. Már a nagyobb boltok, saját gépekkel rendelkezve, kért mennyiséget szeletelnek a vásárlóknak.
- Milyen fejlesztéseket terveznek?
- Egy új kemencét szeretnénk még felállítani a közeljövőben, s egy energiatakarékosabb dagasztókép üzembeállítását is tervezzük, még ezen az őszön.
- Ön szinte gyermekkora óta itt dolgozik. Hogyan látja, sokat változott azóta a kenyér és a pékek iránti tisztelet?
- Nézze, ahogy sok minden mást, a kenyeret is az tiszteli leginkább, aki keményen megdolgozik érte. Ma sem könnyű a megélhetés, de világháborúkat megélt nagyapáink idejében tényleg szentségnek számított a kenyér, amiből nem mindig jutott az asztalra. Persze, hogy sokkal nagyobb volt a tisztelete, mint manapság. Aki pedig nem szereti olyan tiszta szívvel ezt a szakmát, mint a tulajdonosaink, s én a kollégáim többségével együtt, az hosszú távon nem marad meg a kemence mellett. Mert péknek lenni sok lemondással, önfeláldozással jár, hiszen két műszakban, hétvégéken és ünnepnapokon is – amikor más pihen, szórakozik - dolgozni kell, hogy minden reggel friss kenyér kerülhessen az emberek asztalára.