ISTEN HŰSÉGES SZOLGÁLATÁRÓL: Karol Wojtyla lelki műhelyében (55.)
A két példázat szereplői, a tolvajtól fenyegetett házigazda, és az ura nélkül maradt házvezető szolga, egyaránt várnak valakit. Valakit, aki sokat árthat nekik, de – a második történet szerint – éppoly nagy jutalomban is részesítheti őket.
Utalás ez az örök élet tétjére, ami halálunk illetve az utolsó ítélet Krisztussal való szembesülésében dől el. Halálunk idejét előre nem ismerjük, de sokszor hosszúnak tűnik a földi élet, a mennyei boldogságra való várakozás. Ez többféleképpen hat ránk. Olykor ellankadunk, s hamis biztonságérzetben ringatjuk magunkat, halogatva az örök értékekre való odafigyelést, a megtérést – mint a házigazda. Máskor elégedetlenségünket embertársaink ellen fordítjuk követelőzéssel, nehezteléssel, bosszúállással, vagy az evilági örömökben keresünk vigasztalást – mint a gonosz szolga.
Az okosság abban áll, s ez a boldogságnak is a titka, hogy életükben nem a magunk javát lessük-várjuk, hanem Isten máig folyó, embertársainkat üdvözítő művébe kapcsolódunk odaadással. Az ebben való kitartó hűség nyitja a feladat méltóságának felismerése, s az Isten iránti hálás tisztelet, hiszen Ő megteremtett, gondot visel ránk, megváltott bűneink következményétől, s erőt ad a jóhoz, hogy az élet teljességét élvezhessük vele mindörökké.
Erre nézve – s a tét súlyosságát sem feledve – igyekezzünk szolgálatunkat mindenkor tökéletesen ellátni, hogy bármikor készek legyünk Urunk előtt a számadásra!
Napi evangélium: Mt 24,42-51
Amikor Jézus a világ végéről beszélt, így szólt tanítványaihoz: Virrasszatok, mert nem tudhatjátok, mely napon jön el a ti Uratok! Mert nyilvánvaló, hogy ha a ház gazdája tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj, fenn virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házba. Legyetek tehát ti is készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amikor nem is gondoljátok. Mit gondoltok? Ki a hű és okos szolga, akit gazdája háza népe fölé rendelt, hogy kellő időben élelmet adjon nekik? Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a munkában talál. Bizony, mondom nektek: rábízza egész vagyonát. Ha azonban az a szolga gonosz, és azt mondja magában: „Késik a gazdám!”, aztán verni kezdi szolgatársait, és együtt eszik-iszik a részegeskedőkkel; s megjön ennek a szolgának ura azon a napon, amikor nem várja, és abban az órában, amikor nem is sejti, – ura kegyetlenül megbünteti, és a képmutatók sorsára juttatja. Ott aztán sírás és fogcsikorgatás lesz.
