ÖRDÖGŰZÉS: Karol Wojtyla lelki műhelyében (58.)
Jézus nyilvános működésének központja, Kafarnaum volt a legtöbb csodatételben részesített település egyike. A csodákkal mindenkor tanítását igazolta a Mester, amint azt zsinagógai szavainak ördögűzéssel való összekapcsolódása jelzi.
Az eset egyben bizonyíték a sötét szellemvilág létezésére is, mely démonai által befészkelheti magát az emberi lélekbe, s uralhatja azt. A megszállott ember bizonyosan felelős állapotáért. Miként a lélek bűnbetegsége eredményezi a test megbetegedéseit, úgy a gonosz erők uralmának is a bűnök nyitnak kaput. Nyomós érvek ezek a bűnkerülésre!
Különös a megszálló démon Krisztushoz való viszonya. Tisztában van Jézus kilétével és hatalmával: tudja, hogy korlátozhatja őt működésében, vagy akár ki is űzheti az emberi lélekből, ezért igyekszik hangos szóval távol tartani magától. Ugyanakkor hitvallást is tesz az „Isten Szentjének” nevezve. Ez a „hitvallás” azonban inkább rémísztő felismerés, vádlás az ő szájából, amiért Jézus el is hallgattatja. Kiűzésében Isten végtelen irgalma nyilvánul meg, aki nem hagyja a bűnös embert kínzója hatalmában. Egyben Isten jóságos erejének is kiábrázolása, mely végtelenül felülmúlja a teremtményi gonoszságot. Mert bár az ördögök engedetlenségük által váltak bukott angyalokká, engedetlenségüknek is határt szab az isteni szó. Bizton számíthatunk tehát az Úr segítségére minden nyomorúságban!
Jézus ma is végzi lélekmentő szolgálatát szentségei által: a bűnbocsánattal megtisztítva, és erőt adva a bűn elleni küzdelemre, az Oltáriszentséggel pedig szállást véve lelkünkben, és saját isteni életét, a szeretetet élve bennünk. De a szentmise közbenjáró felajánlása is nagy segítség lehet. II. János Pál pápa például egy megszállott nőt aznapi szentmiséje érte ajánlásának puszta ígéretével tisztított meg. Az ördögök már a mise hírétől is rettegnek…
Napi evangélium: Lk 4,31-37
Jézus egyszer lement Kafarnaumba, Galilea egyik városába, és szombaton ott tanított. Tanítása ámulatba ejtett mindenkit, mert szavának hatalma volt. Volt ott a zsinagógában egy tisztátalan lélektől megszállt ember, aki így kiáltozott: „El innen! Mi dolgunk veled, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elveszíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.” Jézus ráparancsolt: „Némulj el, és menj ki belőle!” Erre az ördög a földre sújtotta az embert, és kiment belőle, anélkül, hogy bajt okozott volna neki. Csodálkozás fogta el valamennyiüket, és egymás közt ezt mondogatták: „Mi ez? Akkora hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, hogy kimennek a megszállottakból.” Ennek híre elterjedt az egész környéken.
