A KAP reformja nélkül nem szabhatunk gátat a biológiai sokféleség csökkenésének
Ennek tudatában az európai uniós Közös Agrárpolitika olyan reformjára van szükség, amely a környezetbarát tájhasználatra ösztönzi a földművelőket. „Bár a madárállományok csökkenésének üteme lassult az elmúlt években, óriási erőfeszítésekre lesz szükségünk, hogy a trend megforduljon” – véli Ian Burfield, a BirdLife európai madár monitoring koordinátora. Ezzel szemben a jelenlegi uniós költségvetés pont a Közös Agrárpolitika második pillérétől von el pénzt, amely pedig komoly környezetvédelmi törekvéseket tartalmaz. Az is szomorú, hogy a nemrég nyilvánosságra került dokumentum engedélyezné a tagországoknak, hogy forrásokat csoportosítsanak át az agrár-környezetvédelem területéről más költségvetési ágazatokba.
Hazánkban az MME által 1999. óta működtetett Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgáltatja az adatokat az európai program számára. Az EU több tagországában jelentős csökkenést mutató, mezőgazdasági biodiverzitás indikátor értékek (Farmland Bird Indicator, FBI) Magyarországon az 1999-2010. évi időszak során 2005-ig stagnáló, állandó értéket mutattak, azonban 2005 óta csökkenő tendencia tapasztalható. Az MMM adatai alapján vizsgált 12 éves időszakban 2009-ben és 2010-ben tapasztalták a legalacsonyabb értékeket a Madártani Egyesület szakemberei (az 1999-es év 80 %-a). Az 1999-2010. közötti időszakban az FBI érték szignifikáns, átlagosan évi 1,4 százalékos csökkenést mutatott. Hazánkban a vizsgált időszakban olyan gyakori fajok állománya csökkent a legjobban, mint pl. a fürj (-47%), füsti fecske (-44%), kerti poszáta (-85%) és a szürke légykapó (-85%).