A PORTA EGYESÜLET TOULOUSE-LAUTREC NYOMÁBAN
Képgaléria
Az augusztus 16-24. között tartó Hírös Hét Fesztiválon a Porta Egyesület igazi ínyencséggel szolgál a művészet rajongóinak, hiszen a francia klasszikus, Henri Toulouse-Lautrec: Cirkusz című litográfiasorozatát hozza el Kecskemétre. A Toulouse-Lautrec kiállítás a Porta Egyesület dísztermében (Kossuth tér 5.) kap helyet. A tárlat megnyitója augusztus 19-én 18 órakor lesz, majd augusztus 19-től szeptember 2-ig tart nyitva. Az 1000 Ft-os belépődíj felét jótékony célra fordítjuk. Augusztus 19-ig pedig Toulouse-Lautrec cikksorozattal kedveskedünk olvasóinknak, melyből talán majd a végén összeáll a kép, hogy miért is érdemes meglátogatni a Porta Egyesület kiállítását. Ezen kívül természetesen további színes programokról is gondoskodunk a fesztiválon, a részletes terv múlt heti cikkünkben olvasható. (M.F.)
Az első részben a szecessziót, mint Toulouse-Lautrec „háttérországát” járjuk kicsit körbe. Kecskemét legtöbb épülete ebben a stílusban épült (pl. a városháza, a Cifra Palota), ezért olvasóink akár a városban sétálgatva is felkészülhetnek a francia festő „fogadására”.
A szecesszió az 1800-as évek végén bontakozott ki. Európa különböző országaiban más-más nevet kapott: nálunk és Ausztriában az "elszakadás, különválás" francia kifejezésével (sécession) szecessziónak nevezik. A németeknél "fiatal stílus" (Jugendstil), az olaszoknál egy szecessziós műtárgyakat áruló cég tulajdon neve után "Liberty stílus" (Stile Liberty), a franciáknál "új művészet" (art nouveau), a spanyoloknál "virágos stílus" és így tovább.
A szecesszió arra törekszik, hogy a történeti múlttól elszakadva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat teremtsen, s szabadon áramló formáihoz a növényvilág egyszerű motívumait veszi alapul. A geometriai forma szabályossága helyett a természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formákat kedvelte. Arra törekedett, hogy az alakulóban lévő élet lendületét, a technikai fejlődés hatására mind jobban felgyorsuló jelent közvetítse. De ugyanakkor volt benne valami romantikus indíttatású szembefordulás is a modern világgal. Hitt abban, hogy az egyéniség teljes értékű kifejtésére lehetőséget nyújtó kézműves munka öröme, az alkotó tevékenységben nyert kielégültség a társadalom bajait is orvosolni tudja. A szecessziós stílű művésztelepek példája volt Magyarországon az 1901-ben alakult gödöllői művésztelep is.
Összegezve:
Alapelv: szépség és hasznosság
Jellemzői:
•ívelt vonalak,
•egyéni ötletek,
•különleges megoldások
•stilizált növényi motívumok (virágok, indák, levelek)
•finoman kidolgozott apró részletek, mozaikszerű felületek
•bizarr túlzások a díszítésben
•festészetben és irodalomban: erotikus téma
(Forrás: http://www.verslista.hu/muveszetek/3stilus/11szfordulo/11fszec.htm)
