EGY ÁLOM MEGVALÓSULÁSA – ÁTADTÁK A CSATORNARENDSZERT
Képgaléria
Július 14-én ünnepélyes keretek között adták át Kecskeméten, a Szennyvíztisztító telepen (Mindszenti krt. 36.) az EU Kohéziós Alapjának pénzügyi támogatásával létrejött, Kecskemétet és agglomerációját kiszolgáló szennyvízcsatorna-hálózatot. Azért bír különösen nagy jelentőséggel a hétfői nap, mert Kecskemét és környékének szennyvízhálózati lefedettsége 50%-ról 95%-ra ugrott. További előnyt jelent, hogy a környék infrastruktúrájának javítása kedvez a vállalkozások beindításának: vonzóbbá teszi a régiót a nagyobb beruházásoknak is. (MF)
Az ünnepségen beszédet mondott Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Sipos László, Kecskemét alpolgármestere, valamint Horváth Gergely, a Betonút Zrt. vezérigazgatója, részt vett Ballószög, Helvécia és Kerekegyháza polgármestere, továbbá Dr. Szécsi Gábor, Kecskemét volt polgármestere is a meghívottak között volt.
A felszólalók kiemelték, hogy az új létesítményeknek hála, több mint 11 ezer lakos mindennapjai válnak könnyebbé, ráadásul a beruházás környezetvédelmi szempontból is rendkívüli fontosságú. Az átadást követően hivatalosan is lezárul a Kohéziós Alap projekt két és fél éve tartó szennyvízcsatornázási folyamata, amelynek során Kecskemét és agglomerációja: Ballószög, Helvécia és Kerekegyháza egy új, korszerű, európai színvonalú szennyvízcsatorna-hálózatot vehet birtokba.
A szennyvíztelepen tartott átadóünnepségen Szabó Imre, a zöldtárca vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy további települések is kövessék Kecskemét példáját, hiszen az agglomerációban így a csatornával ellátott háztartások aránya 95-97 százalékra növekedhet. Továbbá kiemelte, hogy bűn lett volna kihagyni ezt a projektet, hiszen a XXI. századi szennyvízelvezetési technikának köszönhetően nő az életszínvonal is. Valódi győztesei tehát ennek a beruházásnak gyermekeink, hiszen a beruházás a társadalmi és gazdasági különbségek csökkenését is jelenti.
Sipos László egy 1978-as tervezetből olvasott fel, melyet a kecskeméti városvezetés adott ki: akkoriban 130 m³/nap szennyvizet jósoltak napjainkra, de ehelyett „csak” 18-20 m³ folyik át a rendszeren. Elmondása szerint a környezetkímélő ISPA beruházás nem jöhetett volna létre, ha Kecskemétet nem támogatja Ballószög, Helvécia és Kerekegyháza.
Horváth Gergely abbéli örömét és köszönetét fejezte ki, hogy egy olyan kiszámíthatatlan munkában, ahol a természet megviccelheti a munkásokat, időben be tudták fejezni a szennyvízhálózat kiépítését. A vezérigazgató is hangsúlyozta a csapatmunkát, és külön köszönetet mondott Palkovics Józsefnek, a Betonút Zrt. építésvezetőjének, a kivitelezési munkálatok irányítójának.
A szennyvízelvezető hálózat kiépítése tehát valódi összefogás eredményeként valósulhatott csak meg. A program teljes költségvetése 38.551 millió euró, vagyis közel 10 milliárd forint volt. Az anyagi hátteret 60%-ban az EU (vissza nem térítendő támogatás formájában), 30%-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biztosította, 10%-ban pedig Kecskemét és az említett három település önkormányzatai járultak hozzá. Az együttműködés jelképes kifejezéseként az Örömóda dallamára így közösen vágták át a nemzeti színű szalagot, mely jelképezi a nagy ISPA terv keretében megvalósuló berendezések átadását.
Az állófogadás után a sajtó képviselőinek a Bácsvíz Zrt.-től Csővári János mutatta be a számítógépes diszpécser termet, ahonnan az új berendezéseket is irányítják. A fejlesztés 30%-os teljesítménynövekedést jelent, iszap-víztelenítő, üledékiszap-sűrítő berendezések, és gázmotor formájában. A műszaki ellenőr azt is elmondta, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat megépítésének, vagyis az ún. nagy-ISPA projekt befejezésének kiegészítéseként kezdetét veszi a már említett, 1,5-2 milliárdos nagyságrendű, kis-ISPA projekt, mely eszköz-beszerzéssel és a komposztáló telep megépítésével 2010-re valósul meg.
A környezetvédelmi szempont pedig nem csak ’reklámszöveg’, hiszen a szennyvízből kinyert, szárított iszapot komposztálás után mezőgazdaságban hasznosítják. A termelődő biogáz hasznosítására egy további gáz-motorral is bővítik a telepet, a termelt villamos energiát a telepen belül használják majd fel.
Végül, érdekességképpen nézzük a munkálatokat számokban: 170 km gravitációs gerincvezeték, 110 km bekötő vezeték és 31 km nyomóvezeték épült meg (ez összesen több, mint 300 km, ami hozzávetőlegesen megfelel a Budapest-Bécs távolságnak); a szennyvízelvezetést 26 közterületi átemelő segíti. A csatornázás utáni helyreállító munkákban összesen 80 ezer m2-nyi sávos úthelyreállítás történt; egy különleges megállapodásnak köszönhetően azonban jóval több utcát teljesen, azaz nem csupán a csatornázási területen állítottak helyre. Az így „feljavított” utcák összterülete a 200 ezer m2-t is eléri; ez összesen 122 utca 41 km hosszú szakasza.
(Kiegészítéshez felhasznált forrás: KVVM)
