Megkezdődött a civil törvény vitája a Parlamentben
Az államtitkár felszólalásában elmondta, hogy a törvényjavaslatot több mint egy éves előkészítő munka, társadalmi és szakmai egyeztetés előzte meg. A törvényjavaslat elfogadásával a civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra és kevesebb adminisztrációra, az állampolgárok pedig az egyesülési jog terén sokkal pontosabb, világosabb szabályokra, a civil szervezetek közpénzfelhasználásával kapcsolatban pedig megnyugtató garanciákra támaszkodhatnak.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a fő cél a civil szféra törvényesebb és átláthatóbb működésének megteremtése. Az új szabályozásra minden fél szerint nagy szükség van, a rendszerváltó, egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény megszületése óta lezajlott gazdasági, társadalmi, politikai, és jogi környezet változásai és a felmerült gyakorlati problémák miatt. A jelenlegi helyzetet a túlszabályozottság, az átláthatatlanság, valamint a nehezen alkalmazhatóság jellemzi.
A javaslat irányt mutat a bíróságok és egyéb jogalkalmazó szervek egységes gyakorlatának kialakításához is. A számos területen már érvényesített kormányzati törekvéssel összhangban csökkenti a civil szervezetek adminisztrációs terheit, egyszerűsödik például az alapítással, megszűnéssel járó adminisztráció és a költségvetési forrásokat érintő pályázati rendszerek általános feltételrendszere. A törvényjavaslat egységesíti az eljárásokat, valamint összevonja és egyszerűsíti az egyes felügyeleti tevékenységeket, ezzel is átláthatóbbá, alkalmazhatóbbá téve a jogi környezetet a civil szervezetek számára. Meghallgatva a civil szervezetek tipikus panaszát, egyszerűsíti a gazdálkodással és a beszámolással kapcsolatos követelményeket, miközben erős garanciákat tartalmaz a közpénzek felelős és átlátható felhasználására is. A jogszabály olyan korszerű jogi kereteket biztosíthat a civil szektor egészének, amellyel támogatja, valamint elősegíti a civil szervezetek további erősödését, működési környezetének fejlődését.
Szászfalvi László szerint az állam elsődleges feladata az egyesülési joggal kapcsolatban az, hogy olyan jogi szabályozást alkosson, amely az egyesülési jog szabadságának kiteljesedése érdekében a lehető legtöbb eszközt biztosítja állampolgárai számára. A javaslat pontosítja a civil szervezet fogalmát illetve a hatályos szabályozáshoz képest sokkal több konkrét lehetőséget nyújt az egyesülési jog gyakorlására. A Polgári Törvénykönyv szabályainak módosításával ugyanis a törvény létrehozza a civil társaság fogalmát. Ezzel a lépéssel sikerül megteremteni a közösségek életében szerepet vállaló kisebb szerveződések jogi besorolását úgy, hogy az adminisztrációs költségek minimálisra csökkenthetők ebben a rugalmas szervezeti formában.
Az államtitkár kiemelte, hogy a törvényjavaslat egyik elkötelezett célja az is, hogy a ténylegesen nem működő, illetve a civil tevékenységbe burkolózott ál-szervezetek kiszűrhetőek legyenek a rendszerből. Így az gyakran kiskapukat engedő szabályok helyett a cégekre, a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokhoz hasonló rendelkezések fogják biztosítani a csak papíron működő civil szervezetek kiszűrését. Elmondta, hogy természetes jelenség az, hogy egyes szervezetek a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi, jogi környezet változásaira tekintettel bizonyos idő után, a kitűzött feladat elvégzése, illetve a kitűzött cél elérését követően nem működnek tovább.
A jelenlegi civil szervezetekre vonatkozó szabályozás azonban ezt a jelenséget teljesen kezeletlenül hagyta. A javaslat erre is megoldást mutat, mert a csőd- és felszámolási, valamint végelszámolási eljárások - gazdasági társaságok analógiájára - civil szervezet-specifikus alkalmazásával rendezi a megszűnő szervezetek tartozási problémáinak kezelését és szabályozza a szervezetek megszűnése esetén lefolytatandó eljárásokat is. Így a tartozások rendezését követően a nem működő civil szervezetek kivezetésre kerülhetnek, ami pedig hozzájárul ahhoz, hogy mind az állam, mind az állampolgárok és a civil szféra számára is reális, átláthatóbb kép alakulhasson ki a ténylegesen működő civil szervezetekről. Az államtitkár szerint a civil szervezetek bürokráciájának csökkentését segíti elő a civil szervezeteket nyilvántartó közhiteles adatbázisról szóló rendelkezés.
Az előterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium javaslatot tesz a civil szervezetek gazdálkodásának egységes szabályozására és a korábbi szerteágazó rendelkezések egységesítésére is. Az államtitkár szerint ez megkönnyíti majd az adminisztratív terhek csökkentését és erősíti a szervezetek felelős gazdálkodását, így járulva hozzá a jogszerű, hosszú távú működés megvalósításához, amely pedig elengedhetetlen egy erős, hatékony civil szféra kialakításához. A javaslat értelmében a civil szervezet céljai megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Amennyiben megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végez (tehát inkább gazdasági társaságként funkcionál), az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet.
A kormány határozott célja, hogy megakadályozza az elmúlt években sajnálatosan előforduló, civil szervezeti köntösben megvalósított visszaéléseket, bűncselekményeket. Ezért kiemelten fontos az átlátható, ellenőrizhető, nyilvános működés. A törvényjavaslat új rendelkezése, hogy a szervezetek kötelesek számviteli beszámolójukat letétbe helyezni. E szabályozással csökkennek az adminisztratív költségek, hiszen a kötelezettséggel együtt járó adatszolgáltatásnak kizárólag a törvényben meghatározott időpontban, egy alkalommal kell eleget tennie a szervezetnek.
Az államtitkár elmondta, hogy az új szabályozás révén a jövőben a közhasznúság végre nem ajándék, hanem elismerés lesz. Arra a kérdésre, hogy mitől, miért és hogyan közhasznú egy civil szervezet, az új szabályozás az eddiginél jóval egyértelműbb és a közérdeket sokkal inkább szem előtt tartó választ ad. A jelenlegi szabályozás szerint a közhasznú jogállás megszerezhető a szervezet bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg, ezzel mintegy „önbevallás” alapján kapja meg a szervezet e minősítést. Az államtitkár szerint a Ház előtt lévő javaslat célja viszont, hogy valós tartalommal, értékkel töltse fel a közhasznúság fogalmát. Mindezt pedig a tényleges tevékenység objektív minősítésével kívánják elérni. A javaslat meghatározza a közhasznú tevékenység fogalmát, valamint azon feltételeket, amelyek a minősítés elnyeréséhez szükségesek.
A korábban működő Civil Házak országos hálózatának mintájára létrejön a Civil Információs Centrumok hálózata. Ez a civil szervezetek közötti nyitott partnerségén alapuló országos szintű együttműködés lesz, amely a hazai civil szektor fejlesztése érdekében szakmai és infrastrukturális szolgáltatásokat nyújt, elősegítve a civil szektoron belüli és a szektorok közötti együttműködést, és egy, a tapasztalatokon és igényeken alapuló tudásbázis létrejöttét. Tájékoztatása szerint az információs centrumok valamennyi megyeszékhelyen nyújtanak majd szolgáltatásokat és a korábban működő hálózat működésének felülvizsgálatát követően kidolgozott koncepció szerint szélesebb körű feladatellátással támogatják a hozzájuk forduló civileket.
Az államtitkár ismertette azt is, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram civil támogatási rendszerének helyébe egy új Alap lép, a Nemzeti Együttműködési Alap. Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket a Tanács hozza meg. Az új rendszerben - a múlt gyakorlatától eltérően - a testületi tagok érdekeltségébe tartozó szervezetek nem részesülhetnek támogatásban. Lehetőség lesz visszatérítendő pályázatok kiírására és elnyerésére is, így a civil szektor nagyobb része juthat támogatáshoz. A Nemzeti Együttműködési Alap útján, a 2012-es költségvetési évtől kezdődően a - az ország mindenkori gazdasági és pénzügyi teljesítőképességéhez mérten - a bejegyzett civil szervezetek költségvetési forrást kapnak működésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttműködés, illetve a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás támogatására.
Az új szabályozás egy keretjellegű törvény, amely összefogja a civil szervezeteket érintő alapvető kérdéseket. Ezzel nem csak az aktívan részt vevők, de a nyilvánosság számára is átláthatóvá és követhetővé válik a civil szervezetek tevékenysége.
A törvényjavaslatról november végén – decemberben elején szavazhat az Országgyűlés.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
