Napi evangélium- „Én elmegyek, és ti hiába kerestek, mert meghaltok bűneitekben. Ahova én megyek, oda ti nem jöhettek.”
Elmélkedés:
Jézus arról beszél a mai evangélium szerint, hogy nem ebből a világból való. Mindent az Atya megbízásából tesz, és akkor is Őneki engedelmeskedik majd, amikor a kereszten feláldozza életét. Mindenki, aki körülötte áll – farizeusok is és a nép is – ugyanazt hallja. A hallgatóság reakciója ennek ellenére kétféle. Az egyik csoportról azt írja az evangélista, hogy „nem értették meg szavait”, a másik oldalon viszont azok vannak, akik „e szavak után hittek Jézusban”. Vajon mi okozza ezt a különbséget? Mitől van az, hogy egyesek elfogadják Jézus személyét, tanítását és követésére indulnak, de mások visszautasítják őt, és nem kívánnak vele élni? A különbség oka pontosan az, amit Jézus az evangéliumi szakasz elején említ. A farizeusok földiesen, evilági módon gondolkodnak. Nem arra törekszenek, hogy megérték az Isten akaratát, hanem a maguk szándékait akarják ráerőltetni Istenre, felcserélve ezzel a szerepeket. Helytelenül értelmezett emberi szabadság az, ha valaki Istentől akarja függetleníteni magát. Aki mindig csak saját érdekeinek megvalósítására törekszik, sosem fogja megérteni és elfogadni Isten akaratát.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus, hittel vallom, hogy te valóban Isten vagy, aki isteni hatalmadat oly sokszor kinyilvánítottad az embereknek. Taníts meg engem arra, hogy mindig őszinte bizalommal merjek hozzád fordulni, aki üdvösségemet és minden ember üdvösségét akarod. Ments meg engem életem viharaiban és vezess engem a biztos kikötőbe, a te országodba!
