Július 18. csütörtök, Frigyes
Hírek, események 2005. március 21. 11:57

Szélerőművek és természetvédelem - a magyar helyzet a külföldi gyakorl

Az egyes országokban a szélerőművek elterjedtségét és szerepét nem a szélklímában rejlő adottságok, hanem a különféle szabályozási mechanizmusok határozzák meg döntő mértékben.
Ennek köszönhető, hogy a beépített turbinakapacitás tekintetében - korántsem ideális adottságaik ellenére - Németország és Spanyolország a világ vezető két országa. A fenti gondolat tükrében világos, hogy hazánk tekintetében is alapvető fontosságú a környezetszabályozás mikéntje, hiszen az Európai Unió elvárásainak teljesítése a megújuló energiahordozók szerepének erősítése terén Magyarországra is komoly feladatokat ró. Kár, hogy a zsákmányszerzés és a kicsinyes pártharcok közepette politikusaink még mindig nem nőttek fel az ezzel kapcsolatos kihívásokhoz. Pedig ez a terület még pénzügyi forrásokat sem feltétlenül igényelne, hiszen már a semleges versenyhelyzet megteremtése, vagyis a fosszilis energiaforrások különféle támogatásainak leépítése is elegendő volna a helyzet gyökeres megváltoztatásához. Hogy gyökeres változásra van szükség, ahhoz kétség sem fér, hiszen az Európai Unió a 21. században a világ vezető gazdasági hatalma kíván lenni. Ez azonban már nem képzelhető el a 20. század energiaforrásaival, a környezetre veszélyes atomenergiával és fosszilis tüzelőanyagokkal. Ezzel magyarázható, hogy bármerre nézünk is a kontinensen, mindenhol nagy ívű megújuló energiás programok elindításáról, megvalósításáról számolnak be. megújulás Eközben hazánkban továbbra is a fosszilis források támogatása, a gázár-kompenzáció a fő téma, a háttérben pedig sorra lehetetlenülnek el az olyan előremutató kezdeményezések, mint a Nemzeti Energiahatékonysági Program, vagy éppen a jövő generáció szemléletének formálására hivatott Erdei Iskola Program. A szélenergia hazai helyzete – állatorvosi lóként – számos olyan gondra hívja fel a figyelmet, amely megoldása hazánkban már nem odázható sokáig, máskülönben lemaradásunk a fenntartható fejlődés felé vezető úton behozhatatlan lesz. A szélenergia témakörének vizsgálatát érdemes a felettébb ellentmondásos jogi szabályozás rövid áttekintésével kezdeni. Egyfelől az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal a magyar kormányzat vállalta, hogy egy korszerűbb, a megújuló energiahordozókra jobban építő energiaszektort hoz létre. Másfelől mégsem vette tudomásul, hogy a csatlakozással ezen a téren komolyabb irányváltásra van szükség. Ennek bizonyítéka, hogy a hazánkra az EU által a megújuló energiaforrások eredetileg 11,5%-os villamosenergia-termelésben számított arányát a kormányzat lealkudta egy könnyedén teljesíthető értékre, 3,6%-ra. Természetesen a tárgyalások háttértanulmányai jelentősen alábecsülték hazánk valódi lehetőségeit. Például mindössze 30 MW-ban határozták meg a 2010-ig elérhető hazai szélturbina-kapacitást, miközben - figyelembe véve a Németország keleti tartományaiban lezajlott fejlődést -, ez könnyűszerrel elérhetné akár a 400 MW-ot is. A stratégiai tervezés hazai dokumentumai (például a Nemzeti Környezetvédelmi Programok, Nemzeti Fejlesztési Terv) nem foglalnak világosan állást az energiaszektorban szükséges változásokkal kapcsolatban, így félő, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrásokat továbbra is a hagyományos fosszilis energiaforrásokkal működtetett erőművek ill. az atomerőművi kapacitás bővítésére, karbantartására fogják fordítani.

Kövessen minket a Facebookon is!