A meghasonlott zöld kommandó
Május végétől ún. zöldkommandó kezdi meg működését. Ettől a kormány azt reméli, kevesebb lesz a környezetet veszélyeztető baleset, környezetszennyezés.
A kommandó valójában nem találó elnevezés, mert nem önálló hatóság felállításáról van szó, mint a név sejtetné, csak az illetékes hatóságok, mint a rendőrség, katasztrófavédelem, vám-és pénzügyőrség, közterület-felügyelet és az újonnan összevont környezetvédelmi, vízügyi és természetvédelmi felügyelőségek összehangolt ellenőrzéséről szól. Ami ráadásul csak két hónapig tart, azaz hosszútávon nem eredményezhet kellő motivációt a jogszabályok betartására.
A megtévesztő zöld kommandó név mögött egy-egy hétig tartó fokozott közúti ellenőrzések, továbbá három három hétig tartó telephely-átvizsgálások állnak a május elejétől június végéig terjedő időszak alatt. Engedélyeket, dokumentációkat, nyilvántartásokat fognak vizsgálni, és helyszíni szemlét tartanak az illegális hulladéklerakások felszámolására, hulladékok, veszélyes hulladékok közúti szállításának szabályainak betartatására. Szükség is van a szigorra és a rajtaütésszerű kontollra, hiszen az ipari balesetek nagy része mögött a költségkímélő, ugyanakkor elővigyázatlan vállalatirányítás áll. A hiányosan vezetett nyilvántartások és a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt pedig a bekövetkezett balesetek katasztrófákká nőnek, mert a kárelhárításban résztvevők nem tudják, hol milyen veszélyes anyagot tárolnak. Számtalan üzemi balesetnél okoz gondot, hogy a kármentő szakembereknek nincs pontos információ a birtokukban, így nem is tudják, milyen veszedelmes anyaggal kell éppen megbirkózniuk.
szomorú leltár
A mulasztások talán a szerencsésebb jogsértések közé tartoznak. Ha valaki ugyanis engedély nélkül végez környezetszennyező tevékenységet, akkor az nemcsak illegálisan hazárdírozik a környezettel, hanem a kötelező adatszolgáltatásból is kimarad, amit a katasztrófavédelem és a környezetvédelem felé kell teljesíteni. Így a hatóságok nem tudnak egységes kárelhárítási és intézkedési tervet kidolgozni, az illegális tevékenységet folytató vezető pedig nem lehet elég felkészült, hogy egyedül birkózzon meg a bajjal. Dobson Tibor, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője elmondta, a hatóság évente kötelezően végez ellenőrzéseket. Szerinte a mostani együttműködés azért lehet hatékony, mert az összes illetékes szervezet egyszerre tart razziát. Így ha egy kamiont átvizsgálnak, azt mind tűzrendészeti szempontból, mind vámügyi és környezetvédelmi szempontból kell, hogy átmenjen a rostán. Hozzátette: a legfontosabb a megelőzés, így az illegális hulladéklerakók és gumidepók felszámolására is nagy hangsúlyt kell fektetni. A tűzesetek magas hányada ugyanis ezek rovására írható.
A Tájsebészet programjával illegális lerakók felszámolását célzó Hulladék Munkaszövetség adatai alapján tavaly 430, 2003-ban 850 kisebb-nagyobb szemétdepót jelentettek be. A lista valószínűleg itt sem teljes. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a tárca közleményében kifejtette: évente 2-300 környezetszennyezésről szerez tudomást a tárca. A laikus is látja azonban, ennél jóval több visszaélés, abból eredő komoly szennyezés történik az országban. A mostani BM és KvVM közötti fokozott együttműködés részlegesen tehát enyhít a gondokon, de tartós megoldást ez a két hónap nem ad. A valódi megoldást egy önálló szakértői csoport jelentené, amit még 2001-ben Illés Zoltán, a Fidesz zöld tagozatának alelnöke álmodott meg. Szerinte a mostani tárcaközi intézkedés csak elorozza a zöld kommandó nevet, tartalmában azonban messze marad tőle. Úgy véli, a környezetvédelmi tárcának egymaga kellene megbirkózni a jogsértőkkel, mégpedig egy nevében is igazi zöld kommandó felállításával. Az elképzelés szerint egy 15-20 főből álló szakértő csoport koordinálná a kárelhárítás és mentés folyamán az egyes hatóságok, szervek munkáját. Így egyértelműen és gyorsan folyhatna a beavatkozás, a tűzoltók tudnák mennyi darut és honnan hívjanak, ha gátrobbantásra van szükség, ki végezze a robbantást és a robbanóanyagot honnan szállítsák. A szűk létszámú operatív csoport szakmai hozzáértése mellett azonban a szervezés és legfőképp a financiális alapok biztosítására lenne szükség.
A környezetpolitikus szükségesnek tartja továbbá, hogy a szaktárca sokszor nem létező vagy hiányos - tanulmánya mellett külső szakértők is készítsenek az egyes környezetszennyezéssel járó ipari technológiákra intézkedési tervet és az ne csak a szennyező sokszor hazug önbevallására alapozva szülessen meg. A rendszer gazdasági alapjait az állami költségvetésből elkülönített két alap képezné, amellyel egyrészt a szervezet felállítása, másrészt az előbb említett állapotfelmérés és haváriaterv kidolgozása lenne biztosítható. A máig csak gondolatban létező kommandó saját jármű- és gépparkkal rendelkezne, a tagjai pedig teljes körű hatósági jogkörrel és fegyverrel végeznének razziát, baleset esetén pedig koordinálnák a mentést. A társtárcák által végzett segítséget, például géppark igénybevételét szintén a speciális pénzügyi alapokból fedeznék.
Illés Zoltán tervei szerint mintegy 1,5 milliárd forintból a szervezet felállítható lenne, további 1,5 milliárdból pedig a járműpark beszerzése megoldható lenne. A működési költség közel egymillió forintból kigazdálkodható, rendkívüli havária esetén azonban a beavatkozások azonban további milliárdokat igényelhetnek. Hogy megvalósul-e valaha a hatékony környezetvédelmi kommandó felállítása és nemcsak már meglévő együttműködések rövidtávú erősítésétől várunk eredményt, az bizonyára a mindenkori tárcavezetéstől és a kormányzati szándéktól függ. Azt ugyanis, milyen eszközzel harcolunk a környezetkárosítók ellen, nem mi döntjük el.
forrás:Bohus Anita - greenfo
