Napi Evangélium: „Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene.”
Elmélkedés:
Jézus ellenfelei, akik többször is vitába szállnak vele, jól ismerik a mózesi törvényeket, és sokszor ezek megtartását kérik számon tőle és tanítványaitól. Természetesen Jézus is jól ismeri a törvényt, s éppen ennek köszönhetően tud válaszolni az írástudóknak. De ő nem csak a törvény írott betűjét ismeri, hanem a mögötte húzódó isteni szándékot is. Ebből következik, hogy tanítása nem korlátozódik a törvények értelmezésére, hanem azok lényegére mutat rá. Az írástudók emberi okoskodását és értelmezését felülmúlja Jézus megközelítése, aki a törvény hiteles értelmezőjének tartja magát.
Így van ez a házasság és a válás ügyében is. Az írástudók és Jézus véleménye gyökeresen különbözik. Az írástudók a törvényre hivatkozva megengedik a válást, pontosabban megadják a férjnek a jogot, hogy elbocsássa feleségét. A válás ilyen módon csak a férj részéről volt kezdeményezhető, a feleségnek nem volt ilyen joga. A mózesi törvény meglehetősen homályosan fogalmaz, amikor arról van szó benne, hogy ha a férj valamilyen „szégyenteljes dolgot talál” feleségében, elbocsáthatja őt. Nem csoda, hogy e megfogalmazást kényük-kedvük szerint értelmezték sokan.
Ezzel szemben Jézus mindenféle válást határozottan elutasít és arra az egységre hivatkozik, ami a Teremtő Isten szándéka szerint létrejön a férfi és a nő között a házasság által. Ez az egység Isten akarata szerint sérthetetlen.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Vezesd, ó, Krisztus, valamennyi hűségest a hitben, hogy a keresztény hit hassa át egész életüket, és bátor tanúságtevőkké tegye őket a világ előtt üdvözítő küldetésed során, hogy az Egyház tudatos és cselekvő tagjai legyenek, akik bizonyosak abban, hogy Isten gyermekei, és testvérek minden néppel!
