Holokauszt Emléknap folytatás
Képgaléria
Telcs Ede elsősorban éremművészként vált ismertté. A kecskeméti megbízás idején 31 éves fiatalember 1873. május 12-én született Baján, egy 12 gyermekes szerény iparos család második fiaként. Szülei kétéves korában Szabadkára költöztek, ahol elemi iskoláit és a négy gimnáziumi osztályt végezte. Tehetsége korán megnyilvánult, de az iskolában nem volt mintatanuló és rajztudását sem nagyon méltányolták. Sőt, rajzból még meg is bukott, mert a kötelező száraz tananyag, a geometriai rajzok helyett jobban szerette a nagy magyarok arcképeit rajzolgatni, sőt osztálytársai helyett elkészítette azok rajzait. Szenvedélyesen érdekelte a történelem, régi pénzeket gyűjtött és sokat olvasott. Tanulmányait a pesti iparrajziskolában folytatta, majd 16 évesen, 10 forinttal a zsebében Bécsbe utazott, hogy a Szépművészeti Akadémián képezze magát. Több évet töltött itt, bécsi mestereknél, hazatérve egy évig Zala György műtermében dolgozott, majd önállósította magát. Bejárta Európát, két évig tanult Utrechtben, néhány év alatt 38-szor járt Olaszországban, megismerte Anglia, Hollandia, Belgium, Franciaország művészeti központjait. Mintegy 250 jelentősebb érmet és plakettet készített, megmintázta Görgei Artúr portréját is. Ő készítette – többek között – például Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Lánczy Leó síremlékeit, a zeneakadémia és az Adria-palota szobrászati díszeit, több városmajori szobrot, valamint a Hősök terén álló millenniumi emlékművön
Szent László és III. Károly királyok alakjait.
A kecskeméti Kossuth-szobor alkotója ezt a megbízást legszebb munkái között tartotta számon, és később is szeretettel emlékezett a városra. „Ezzel a szoborral Kecskemét városa valami különleges emléket kívánt állítani Kossuth Lajosnak, eltérőt az akkoriban országszerte felállított és már szokványossá vált Kossuth-szobroktól.” A Kossuth-szobor felavatására országos ünnepség keretében került sor 1906. július 1-én.
További előadások
Május 28. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész:
A Kecskeméti Művésztelep és a magyar zsidó képző- és iparművészet
(Falus Elek, Iványi Grünwald Béla, Faragó Géza, Gráber Margit…)
Június 4. Barki Gergely művészettörténész: A magyar zsidó festészet és a Nyolcak
Június 11. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész:
„Látnak üresen a szemek” – Farkas István művészetéről
