Nehezen hajtható be a zöldbírság
Minden eddiginél több, hárommilliárd-ötszázhuszonnyolcmillió forint bírságot szabtak ki tavaly a környezetvédelmi felügyelőségek. A büntetés behajtása az elhúzódó peres eljárások miatt gyakran évekig tart.
Hiába szabott ki tavaly 150 millió forintos hulladékgazdálkodási bírságot a dorogi veszélyeshulladék-égetőre a környezetvédelmi felügyelőség, még egy fillér sem folyt be a büntetésből. Pedig ez az ügy a legegyszerűbbek közé tartozott. Az égetőt üzemeltető Onyx Kft. elismerte felelősségét a Kenyérmezei-patak, illetve Esztergom ivóvízbázisának elszennyezésében. A szakértői vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a cég telepén lévő tartályból folyt el a mérgező anyag. Az Onyx nem is a bírság jogosságát, hanem annak mértékét vitatta és vitte az ügyet a bíróság elé. A per hónapok óta tart, és a másodfokú eljárással akár még évekig elhúzódhat. A dorogi égetőt egy újabb bírság is fenyegeti. Egyelőre még a rendőrség vizsgálja, hogy a júliusban egy vízelvezető csatornában kimutatott szennyezőanyagok valóban a dorogi égetőből származnak-e. Mint Trázsi Csillától, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől megtudtuk, ezen a héten készül el a szakértői jelentés az ügyben. Ennek alapján döntenek a nyomozás további menetéről.
Az emelkedő bírságoknak a jelek szerint alig van visszatartó erejük. Tavaly a 12 környezetvédelmi felügyelőség 1304 határozatban összesen hárommilliárd-ötszázhuszonnyolcmillió forint bírságot szabott ki. Felét légszennyezésért, a legnagyobb, több százmilliós összegeket a A legnagyobbak
Az eddigi legnagyobb kiszabott bírság: 800 millió forint (Fővárosi Csatornázási Művek a Dunába engedett tisztítatlan szennyvizek miatt), de az összeg végül 450 millió forintra csökkent a fellebbezést követően. Légszennyezésért a Vértesi Erőművet sújtották a legnagyobb, 300 millió forintos bírsággal, de a Mátrai Erőmű 233 millió forintos büntetése (mindkettő 2001-ben) is kirívóan magas.
határértékeket túllépő hőerőművekre. Ez egyébként évek óta bevett gyakorlat, s valószínűleg mindaddig így marad, amíg az erőműveknek olcsóbb az egyébként látszólag elrettentő mértékű bírságot megfizetni, mint elvégezni a levegőtisztaság-védelmi beruházásokat. A cégek az esetek tíz százalékában fellebbeznek a döntés ellen, és ugyanennyire tehető a peres eljárások aránya is, tudtuk meg a Környezetvédelmi Főfelügyelőségen.
Az utóbbi időben mind gyakoribb súlyos szennyezések (Esztergom, Gyál, Törökbálint stb.) hatására idén több hatóság (környezetvédelem, rendőrség, vámőrség, katasztrófavédelem, ÁNTSZ stb.) bevonásával zöldkommandót állítottak fel. A mérőműszerekkel felszerelt egységek a közúti szállítás mellett elsősorban a legveszélyesebbnek ítélt ipari üzemeket keresték fel. Információink szerint eddig 364 ilyen, nagy mennyiségű veszélyes hulladékot termelő, tűz és robbanásveszélyes technológiát vagy anyagokat használó telepet ellenőriztek. Szándékos szennyezést nem tapasztaltak, de különféle kisebb-nagyobb mulasztások miatt 168 esetben kötelezték az ellenőrzött cégeket a hiányosságok (leggyakrabban a kárelhárítási tervek, tűzvédelmi intézkedések) pótlására.
