Szabálytalanságok a kereskedelemben: az első félévben 100 millió forint bírságot szabott ki a fogyasztóvédelmi hatóság
Az idei első félévben több, párhuzamosan futó vizsgálat is érintette a kereskedelmi szektort. Ide sorolható egyebek mellett
- az általános kereskedelmi feltételek, az árfeltüntetés és az árfelszámítás átfogó vizsgálata, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira és azok valóságtartalmára, valamint
- a szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése.
A hatóság a fentieken túl vizsgálta az árubemutatókat szervező cégek tevékenységét, valamint a korábbi évekhez hasonlóan kiemelt hangsúlyt helyezett a veszélyes termékek kereskedelemből való kiszorítására.
A félév során hozott jogerős határozatokban a felügyelőségek összesen 100 870 000 forint bírságot szabtak ki, ezek közül több mint 41 millió forintot az áruházláncok jogsértő gyakorlata miatt kellett kiróni. Az alkalmazott szankciók mértékét elsősorban a jogsértés súlya és a szabálytalansággal érintett fogyasztói kör nagysága határozta meg.
A jogsértések között elsősorban az árfeltüntetésre és az árfelszámításra vonatkozó szabályok megszegése, valamint az ezzel összefüggő megtévesztő gyakorlatok alkalmazása volt túlsúlyban. Szintén a bírsággal sújtott cselekmények körébe sorolta a hatóság a szavatossági és jótállási ügyek intézése során a fogyasztói jogok tartalmával összefüggő megtévesztéseket, de előfordult olyan eset is, ahol a panaszkezelési szabályok miatt kellett – más jogsértések mellett – bírságot kiszabni. A fogyasztói megtévesztés miatt kiszabott bírság összege meghaladta a 13 millió forintot.
A termékbemutatókat szervező cégek ellenőrzése az elmúlt félévben is folyamatos volt; az ellenőrzéseket könnyítette az ilyen vállalkozásokra vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség jogszabályban való előírása, valamint az a kormányzati döntés, amely lehetővé tette, hogy a legkiszolgáltatottabb fogyasztók tapasztalatlanságát és hiszékenységét kihasználó cégek esetében már első körben is alkalmazható legyen a bírság – abban az esetben is, ha kis vagy közepes vállalkozásról van szó. A félév során a hatóság élt is a lehetőséggel: volt olyan cég, amelyre megtévesztő gyakorlata alapján a lehetséges maximumot, 500.000 Ft-ot szabott ki az eljáró felügyelőség.
A veszélyes termékek kiszűrése egész évben folyamatosan zajló hatósági tevékenység. Itt is előfordult, hogy piacfelügyeleti szabálytalanságok miatt a hatóság élt az anyagi szankció alkalmazásának lehetőségével: a félév során több mint 13 millió forint bírságot szabott ki a hatóság a jogsértések miatt.
Az 500 ezer forint feletti bírsághatározatok számát gyarapították a légiutas jogok megsértése miatt légitársaságokra kiszabott elmarasztalások is.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei jelenleg az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzését végzik, amelynek célja a hazai és a külföldi vendégek és pihenni vágyók érdekeinek védelme. A hatóság következetes elve és gyakorlata, hogy a jogkövető magatartásra ösztönzés eszköztárában a bírság csak a legsúlyosabb, illetve a legnagyobb fogyasztói kört érintő ügyeket sújtó szankció legyen, a fogyasztói érdekeket és jogokat következetesen sértő cégekkel szemben ugyanakkor a továbbiakban is élni fog a bírság kiszabásának eszközével.
