Jubileumi kiállítás Kecskeméten
Kátai Mihály volt a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep szülőatyja és sok éven át a vezetője is. 1984-ben, a tízedik évforduló kapcsán így nyilatkozott: „Ciklikusnak, hullámzónak érzem a telep fejlődését, így egy évtizedre visszatekintve. A lényeg azonban, hogy életképesnek bizonyult – ellentétben sok kritikus jóslatával… A zománcművészetben rejlő lehetőségekről még ma sincs egységes vélemény a szakemberek, szakírók között. Miért? Erre a kérdésre számtalan válasz adható. Szerintem a legigazibb: mert a zománcművészet más…”
Hollósy Katalin, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely vezetője nem véletlenül idézte Kátai Mihályt a 40 éves jubileumi kiállítás ünnepi megnyitóján, hiszen a fenti sorokat akár ma is írhatták volna. A zománcművészet ugyanis, tényleg más. Szobrászok, festők, ötvösök, grafikusok egyaránt próbálkoznak vele, elindulva az iskola nélküli önképzés rögös útján, „ám a kemencében égetett, csillogó felületű alkotások valójában képek is meg nem is, szobrok is meg nem is: mintha egy másik világ másik kultúrája lennének.”
- Kezdetben a helyi Zománcipari Művek támogatásával működött az alkotótelep, de a megye és a város is hozzájárult ahhoz, hogy neves hazai és külföldi művészek hat héten át alkothassanak Kecskeméten. Ennek fejében a szakmai zsűri által legjobb tartott műveiket kellett felajánlaniuk a tábor gyűjteményének - mutatott rá a megnyitón Hollósy Katalin. – Jelenlegi kiállításunknak ezek az alkotások adják a törzsanyagát. A itt alkotók által ajándékozott művekből álló gyűjtemény mára Európa legjelentősebb kortárs zománcművészeti gyűjteményévé nőtte ki magát. A több mint ezerháromszáz művet magáénak tudó nemzetközi gyűjtemény a világon egyedülállónak mondható. A művek alkotói több kontinensről érkeztek. Sokan közülük a világ legelismertebb zománcművészeivé váltak. Időközben azonban, kedvezőtlen változások történtek. A támogatás olyannyira lecsökkent, hogy a művészeknek jelentős összeget kell fizetniük az alkotótáborban töltött napokért, így nem is maradnak egy hétnél tovább. Ám éppen ezért, az utóbbi két évtizedben már nem volt elvárható tőlük az, hogy a legjobb alkotásaikat hátrahagyják gyűjteményünknek.
Ha arra gondolunk, hogy a Magyar Szentkoronát is zománc képek díszítik, akkor azt kell mondanunk, hogy nagyon régi a múltja ennek a varázslatos-titokzatos művészetnek. Ami a jövőjét illeti, Kecskeméten sok a bizonytalanság. Ellentétben Amerikával, ahol tavaly szerzett személyes tapasztalatokat Hollósy Katalin. A kiállítás megnyitója után lapunknak elmesélte, hogy a tengeren túl meglátogatott zománcüzemben számítógépen, vegyészek nélkül készítik a designerek tervezte hatalmas méretű zománcképeket, a legkorszerűbb lézer technikával…
A fennállásának negyvenedik évfordulóját ünneplő Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep jubileumi kiállítása egy hónapon át várja az érdeklődő látogatókat a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban.