A rendező, aki Depardieu-t is megizzasztja- A siker íze
Képgaléria
Bár Gérard Depardieu mindössze 3 nappal a bemutató előtt érkezett Szegedre, mégis komoly próbák előzték meg a Háry János múlt heti bemutatóját. Két napon át szinte megállás nélkül folytak a próbák verőfényben és zuhogó esőben.
- Az első másfél órányi próba pillanatok alatt elröppent, és azt, hogy milyen keményen dolgoztunk, abból vettem észre, hogy Gérard-ról annyira ömlött a víz, hogy pólót kellett cserélnie. Nem hozott magával csereruhát, így végül én adtam rá egy színházi pólót. – avatott be a kulisszatitkokba Béres Attila, rendező.
A magyar alkotók büszkék lehetnek teljesítményükre, mert a világsztár a szerdai főpróba megtekintése után úgy nyilatkozott, hogy a magyar színészek magasra tették a mércét. A premier után a szállodájába invitálta a szereplőgárdát, ahol a chef-ek a Depardieu személyes iránymutatása szerint készítették a sült húsokat. Az exkluzív vacsora végén egy komolyabb beszélgetésre is mód adódott, ahol a világsztár elmondta, hogy számára meghatározó élményt jelentett 4000 néző előtt egy ilyen színvonalas előadásban szerepelni.
-A legnagyobb meglepetést számomra az okozta, hogy Gérard Depardieu viselkedésében semmiféle sztárallűrnek nem volt nyoma. Nem kért külön autót vagy testőrt, előadás előtt a színházi büfében üldögélt, akárcsak a többi kollega, játszott a fellépő gyerekekkel, beszélgetett Bodrogival…- engedett bepillantást a kulisszák mögé Béres Attila.
Depardieu Napóleon szerepében franciául beszélt, mondatai megformálásában nagy szerep jutott Béres Attila feleségének, Ari-Nagy Barbara dramaturgnak. A produkcióba olyan mondatok kerültek, melyeket mind Napóleon mondott egykor, mint pl. „A legjobb védekezés a támadás” vagy „Ha híres akarsz maradni a világban, ígérj meg mindent, és ne teljesíts semmit!”
-A darabjaim dramaturgiai feladatait ezúttal is Barbara látta el. A feleségem rengeteget segít a szövegek megalkotásában, nélküle félkarú lennék A közös munkák miatt egész nap együtt vagyunk, talán ennek köszönhető az is, hogy már 23 éve kitartunk egymás mellett. Bevallom, nem túl szerencsés, hogy mi mindig hazavisszük a munkát. Nálunk éjjel-nappal másról sincs szó, csak színházról, bár a gyerek előtt néha megpróbálunk úgy tenni, mintha ez nem így lenne.- mondta el Béres Attila.
A rendező, akit a Háry János kapcsán ismét „merészségéért” dicsértek a kritikák, nem hisz a kategorizálásban, általánosításban.
- Egy 1907-es Erdélyben megjelent antológiában azt írták Csehovról, hogy „Orvos, drámaírással próbálkozott”.- Aztánkiderült, hogy Csehov a legjobb drámaírók egyike. – hozza példaként.- Ezúttal sem tettem mást, minthogy megpróbáltam egy történetet a mának elmesélni. Ha a nézők úgy látják, hogy a metró szerepeltetése, vagy a mára való reflektálás merészség, ugyanakkor szerves részei az előadásnak, annak én örülök. - fűzte hozzá a rendező.
Béres Attila számára a nyár a Liliom közönségsikerével indult, melyet parádés szereplőgárdával állított színpadra a Thália Színházban. Csányi Sándor, Schell Judit, Udvaros Dorottya, Molnár Piroska, Pindroch Csaba is szerepelnek a szeptembertől újra látható produkcióban. A következő nagy dobásának pedig Örkény István Tóték című darabja ígérkezik, melyet Miskolcon állít színpadra.
-Nagyon várom ezt a munkát! Görög Laci játssza majd az Őrnagyot. Különleges szakmai barátság fűz össze minket, sok darabomat vele képzelem el, sok mindent kötök az ő gondolkodásához, személyiségéhez. Az általam rendezett Woyzeck és My Fair Lady után úgy éreztem, ideje eljátszania ezt a szerepet. – mondta el a rendező.
A jövő évadban egy ősbemutatóra is készül Béres Attila: elsőként rendezi meg Székely Csaba Mihály Vitéz című darabját, melynek bemutatóját Szombathelyen tartják. A Thália Színházban a cseh Peter Zelenka Hétköznapi őrületek című parádés vígjátékának színpadra állítására is vállalkozott.
Nem múlik el úgy év, hogy Béres Attilát ne kérjék fel egy jelentősebb zenés mű megrendezésére. A West Side Story bemutatóját a jövő évadban Miskolcon készíti majd. S bár a legtöbben zenés rendezéseiről ismerik őt, a rendező erről is másként gondolkodik:
-Nem hiszek a zenés és prózai műfajok megkülönböztetésében. Szerintem két fajta színház létezik - Peter Brook „élő” és „holt” színházát követe – a jó és a rossz színház. A megközelítés alapvető módját mindig maga a történet adja, a műfajtól függetlenül.
