Itt az ősz – emelkedik a harkály falrongálásokról szóló bejelentések száma

2009 nyarától érkeznek bejelentések a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. Úgy tűnik, hogy a káresetek száma ősszel megemelkedik és a jelenség az ország egész területét érinti. A harkályok ténykedése milliós károkat okozhat az épületekben, csökkentve ezek forgalmi értékét és a szigetelés hatékonyságát, valamint évekig tartó stresszhelyzetet teremtve a lakóknak, tulajdonosoknak.

A harkályrongálások alapvetően a habosított polisztirollemezekkel (hétköznapi nevén \"hungarocel\" vagy \"nikecel\") szigetelt és vakolatburkolattal fedett épületeket érinti. Az esetek nem csak külterületi, erdőségekkel határos zöldövezeteket érintenek, melyek kapcsán kijelenthető lenne, hogy az ember benyomul a madarak természetes élőhelyére, hanem belvárosi területeket is. Különösen ősszel, amikor elsősorban az egyébként nem vonuló harkályok azévi fiataljai nagyobb területeket bekóborolva bárhol feltűnhetnek, ahol (szó szerint) legalább néhány fa van.

A harkályok távoltartására jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatékony riasztóeszköz vagy riasztási módszer, ami BIZTOS és HOSSZÚ TÁVÚ megoldást jelentene, BÁRHOL (kül- és belterületen egyaránt), BÁRMEKKORA FELÜLETEN (többszintes épületeken, toronyházakon is) alkalmazható lenne, és ilyen előreláthatóan a közeljövőben sem várható.

Ráadásul a védett állatok riasztása a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) rendelkezése alapján zöldhatóságiengedély-köteles. Mivel a Magyarországon élő nyolc odúkészítő fakopáncs-, harkály- és küllőfaj mindegyike védett, és ezek közül hét faj lakott területeken is gyakori vagy előfordul, a törvényi rendelkezés a falrongálási probléma kezelésére is kiterjed, ami így a technikai nehézségek mellett bürokratikus kötelezettségekkel is terhelt.

A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:

- a több éve zajló országos szigetelési programnak köszönhetően egyre több épület kap habosított polisztirollemez burkolatot, amivel párhuzamosan folyamatosan nő az új falrongálási esetek száma;

- a már megrongált épületek javítása az esetek jelentős százalékában nem hoz tartós eredményt, mert a madarak nagyon nagy gyakorisággal visszatérnek a falakra, ahol elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.

Mai tudásunk szerint biztos megoldást az jelentene, ha a szigetelőréteget fedő burkolat harkályálló lenne. Ennek két alternatívája, ha:

- ez a réteg olyan sima (anyagában nem porózus, rés- és fugamentes) és markolásbiztosan kemény a sarkokon is, amin a tűhegyes karmú, elképesztő szorítóerejű harkályok sem tudnak megkapaszkodni, így esélyük sincs kárt okozni;

- a szigetelést fedő, a harkályoknak egyébként kapaszkodófelületet jelentő felület olyan vastag és erős, hogy azt a madarak nem tudják megbontani a hajlatokban és a sarkokon sem.

Videó a problémáról: http://www.youtube.com/watch?v=9-CJ0sTnuus

Kövessen minket a Facebookon is!