A magyarok negyede fél az élelmiszerek vegyi anyagaitól
Az Európai Unió Egészség és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság reprezentatív felmérést végzett a 25 tagországban. A közvélemény-kutatás a lakosság kockázatérzékelését mérte fel, elsősorban az élelmiszerekre koncentrálva. A felvetett kockázati tényezők közül a lakosság a környezetszennyezés esetleges hatásait tartotta a legjelentősebbnek (61%-uk mondta, hogy annak valószínűleg hatása van egészségi állapotára), de nem sokkal maradt el ettől a közlekedési balesetektől való félelem (51%).
A lakosok valamivel több, mint 40%-a gondolta, úgy hogy a különböző fogyasztási cikkek és élelmiszerek egészségkárosító tulajdonságokkal bírhatnak.
A legtöbb embernek az élelmiszerekkel kapcsolatban általában pozitív dolgok jutnak az eszébe, gyakran említették az ízletességet (31%), élvezetet (29%), de az éhezést (27%) is. A magyar válaszadók esetén megfigyelhető volt az egészség (29%) és - a többi országhoz viszonyítva (átl. 2%) - a vegyi anyagok (5%) gyakori említése.
Amikor arra kérdeztek rá, hogy milyen veszélyeket rejthetnek az élelmiszerek, akkor a (magyar) válaszadók 16%-a (26%) az élelmiszermérgezést, 14%-a (23%) a vegyi anyagok hatását, 13%-a (3%) pedig az elhízást említette, 7% (4%) volt azoknak az aránya akik úgy gondolták, hogy az élelmiszerek semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelentenek. A magyar lakosok - az uniós átlaghoz viszonyítva (7%) - kiemelten (28%-os arányban) tartanak az élelmiszeradalékoktól is.
Az egyes kockázati tényezők rangsorolásánál megfigyelhető volt, hogy a lakosok nem tettek lényeges különbséget az egyes kockázatok jelentősége között, de az megfigyelhető volt, hogy legjobban azoktól a tényezőktől aggódtak, amikre nem volt ráhatásuk (pl: élelmiszeripari/otthoni higiénia, növényvédő szermaradványok/egyéni érzékenység).
Az élelmiszervásárlási szokások tekintetében a magyarok az Unió többi lakosához hasonló fontosságot tulajdonítanak az egyes szempontoknak, talán a származási ország figyelembevétele említhető meg legnagyobb eltérésként (EU: 6%, Mo: 11%).
Arra a kérdésre, hogy kiben bízik a leginkább az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokban, a legtöbben a fogyasztói csoportokat, az orvosokat és a kutatókat említették. Közepes bizalmi indexxel rendelkeztek az egyes hatóságok, viszonylag kevesen bíznak a média, az élelmiszeripar, a gazdálkodók és a kereskedők tanácsaiban.
Forrás: www.greenfo.hu