Japán fotográfiai kiállítás a Cifrapalotában
HÁTTÉRANYAG
Tóhoku vidéke a japán szigetvilág legnagyobbikának: Honshu-nak északkeleti részén fekvő hat prefektúrát (Aomori, Ivate, Akita, Mijagi, Jamagata, Fukusima) felölelő régiója. Kissé hűvös éghajlata ellenére tengerrel, hegyekkel, folyókkal valamint erdőkkel körülölelt gazdag természeti táj jellemzi. A szigetvilágban fellelhető első letelepült életforma jeleit mutató i.e.15.000-3000 közti Dzsómon-kor a sajátos zsinórmintás agyagedényeiről ismert kultúra bölcsője. A politikai és kulturális élet székhelyének nyugatra, Narába, valamint Kiotóba kerülésével azonban e vidék elmaradott, fejletlen térségként a központi hatalom irányítása alá került. E nagy terület - elszigeteltsége ellenére - a Dzsómon-kultúra hagyományait átörökítő életerőtől duzzadó szellemi kultúra jelentős fellegvára lett.
2011. március 11-én a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés rázta meg a térséget. A közel 20.000 főnyi áldozatról, valamint ezt követően a fukusimai atomerőmű egyes számú telephelyének katasztrófájáról beszámoló híradások révén mind Tóhoku egyes prefektúráinak, mind városainak neve széles körben bekerült a köztudatba. Mindeközben Tóhoku éghajlatának, tájainak és történelmének sokszínűsége, lakóinak sajátos életmódja még mindig alig ismert a nagyközönség előtt.
A TÓHOKU LENCSEVÉGRŐL című kiállítás 10 fotóművész, illetve alkotócsoport e régió világát bemutató kollekcióból tevődik össze. A gyűjtemény az 1950-60-as évek agrárfalvait megörökítő CSIBA Teiszuke, KODZSIMA Icsiró; a Tóhoku vidék népszokásait és rituális fesztiváljait rögzítő HAGA Hideo, NAITÓ Maszatosi és TACUKI Maszaru; a személyes élettörténeteket a szülőföld környezetével párosító ÓSIMA Hirosi, HATAKEJAMA Naoja; Tóhoku magával ragadó természeti tájait lencsevégre kapó LIN Meiki; a japán szellemiség eredetét a Dzsómon-kori emlékeken keresztül kutató CUDA Nao valamint az ITÓ Tóru vezette Mijagi prefektúrabeli Szendai város „névtelen látképeit” csoportosan örökül hagyó „Szendai kollekció” sorozat alkotásai közül válogat.
A kiállított alkotások betekintést nyújtanak az „ezerarcú” Tóhoku vidékének sokszínű természeti és szellemi örökségébe. A kifinomult kifejezőerőt tükröző japán alkotóművészek munkái ismeretlen tájakon tett érzéki kalandozásra invitálják a látogatót.
A Japán Alapítvány által gondozott vendégkiállítás először Kecskeméten, a Katona József Múzeum emblematikus kiállítóhelyén: a gyönyörű Cifrapalota „pávás” dísztermében kerül bemutatásra és lesz látható 2015. február 7-től március 1-ig. A megnyitón jelen lesz és köszöntőt mond őexcellenciája, KOSUGE Junichi nagykövet úr is.
A Kecskemét Megyei Jogú Város támogatásával és az 1994-ben alakult Kecskemét-Aomori Baráti Kör szervezésében megvalósuló fotóművészeti tárlat ideje alatt, 2015. február 14-15. között Kecskeméti Japán Napok címmel program-sorozat várja a távol-keleti ország kultúrája iránt érdeklődő helyi és hazai érdeklődőket.
