Újraszentelték a görögkatolikusok miskolci székesegyházát
Képgaléria
A múlt század elején épült, 1912-ben felszentelt, Nagyboldogasszonyról elnevezett székesegyház renoválása mintegy százmillió forintba került, a munkát állami forrásból fedezte az egyház, a templom belső megújítását pedig a hívők adományai tették lehetővé.
A templom egyebek mellett új tetőt kapott, a falakat díszítő téglaburkolattal látták el, felújították a padokat, a fűtést korszerűsítették, diakónusi sekrestyét és keresztelőkápolnát építettek, a főhomlokzatra Seres Tamás festő-restaurátor faliképei, szekkói kerültek.
A székesegyház homlokzatát Leonardo Sandri bíboros, a keleti egyházak kongregációjának prefektusa áldotta meg, majd a körmenet közben a külső falakat áldották meg.
Az ezután kezdődött ünnepi szentmisén Leonardo Sandri homíliájában emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa márciusban sajátjogú egyházat alapított a magyarországi görögkatolikusoknak, ezzel egy időben a Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, megtéve a Hajdúdorogi Egyházmegye szuffragáneus, vagyis alárendelt egyházmegyéjévé. Élére Orosz Atanáz püspököt nevezte ki.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében a magyarországi katolicizmus múltjáról, jelenéről szólt. Nagy jelentőségűnek nevezte a magyar görögkatolikus egyház szervezetének fejlődését. Mint mondta, egyetlen egyházmegye és egy apostoli exarchátus helyett \"Ferenc pápa rendelkezése nyomán metropolitai egyház alakult, amelyben három egyházmegye foglal helyet\", köztük a miskolci.
A bíboros hozzátette, hogy \"ez a pápa nevében kormányzó közösség most önálló részegyház, teljes jogú egyházmegye lett, főpásztora Orosz Atanáz püspök pedig a szentatyától megyés püspöki kinevezést kapott\", majd azt mondta: a magyar görögkatolikus egyház fejlődése erősíti az egész magyar katolikus egyházat is.
A miskolci egyházmegye fennhatósága alá hatvan parókia, több intézmény, iskola és mintegy ötvenezer hívő tartozik. A görögkatolikus vallást mintegy 250 ezren gyakorolják az országban, többségük az északkeleti régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében él.
A pápa a magyarországi görögkatolikusoknak március 20-án alapított - a rangban a római katolikus érsekségnek megfelelő - Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház központjává a Hajdúdorogi Egyházmegyét emelte debreceni székhellyel, élére pedig első metropolitaként Kocsis Fülöp megyés püspököt nevezte ki.
