Osztalékelőleg: fél évig érvényes a mérleg - A számviteli törvénybe került az új Ptk.-ból hiányolt kiegészítés
Az osztalékelőleg kifizetés feltételeit több lényegi ponton megváltoztatta a tavaly márciustól hatályos új Polgári Törvénykönyv, amelynek bevezetésére 2016. március 15-ig kaptak határidőt a hazai vállalkozások.
Ez különösen érintette azokat a cégeket, amelyek osztalékelőleget szoktak fizetni a tulajdonosaiknak. A Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) alapján ugyanis a jóváhagyott beszámolót átalakuláshoz, osztalékelőleg kifizetéséhez közbenső mérlegkészítési kötelezettség nélkül, 6 hónapon keresztül fel lehetett használni, de a Gt.-t is magába olvasztó új Ptk. hatályba lépésével ez a rendelkezés eltűnt, ezért az osztalékelőleg kifizetéséhez minden esetben közbenső mérleg szükségeltetett.
„Mindenki a Ptk. módosításait figyelve várta a megoldást, de a jogalkotó más megoldást választott a kérdés rendezésére és a Ptk.-n kívül, a számviteli törvény módosításával rendelkezett a mérleg felhasználhatóságának kiterjesztéséről” – nyilatkozta Gábor Gabriella a MAZARS szenior auditmenedzsere.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt 2014. november 27-től módosító 2014. évi LXXIV. törvény 284. §-a iktatta be a Szvt. 21. § (7) bekezdését, amely szerint: „A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.”
„Ezzel időt és pénzt nyertek a vállalkozások, hiszen már idén kevesebb közbenső mérleget kell készíteni és auditáltatni” – állítja a szakember.
A szabály akkor is alkalmazható, ha nem sikerül az idei közzétételi határidőig, azaz június 1-éig, a tulajdonossal osztalék ügyében egyeztetni, hiszen a szabály szerint a 2015. évi osztalékelőlegről való döntésekhez– 2015. június 30-ig – még a decemberi beszámoló is felhasználható.
Gábor Gabriella elmondta: az új Ptk. több ponton is egyszerűsíti az osztalékelőleg-fizetéshez kapcsolódó szabályokat, így például már nem kell külön rendelkezni az osztalékelőleg fizetésének lehetőségéről a társasági szerződésben és a tagok írásbeli nyilatkozata sem kell az előleg kifizetéséhez.
A korábbi szabályok szerint a tagok a nyilatkozattal azt is vállalták, hogy ha az adott évi beszámoló mérlege alapján nincs osztalékfizetésre lehetőség, akkor az előleget visszafizetik. Az új szabályozás szerint azonban ehhez sem kell nyilatkozat: ha nincs lehetőség a kifizetésre, az előleget a tagok – a törvény szerint – kötelesek visszafizetni.
Gábor Gabriella szerint mindez a folyamat egyszerűsítését célozza, mert az adott helyzetben, külön cégbírósági eljárást nem igényelve tudnak határozni az osztalékelőlegről a társaságok.
A MAZARS szakértője szerint európai parlamenti és tanácsi irányelvek átültetésével a 2015. évi, 2016-tól hatályba lépő számviteli változások várhatóan végre megteremtik majd az összhangot a külföldi országok osztalékkezelési gyakorlatával. Így például a T/4852. számon 2015. május 19-én benyújtott, és hamarosan a Parlament elé kerülő javaslat szerint az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában, amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták.
„Ez nagyban könnyíteni fogja a külföldi anyavállalattal a kommunikációt és a konszolidációt” – fűzte hozzá Gábor Gabriella.
A régi és az új osztalékelőleg-fizetési szabályozás összevetését az alábbi táblázat foglalja össze:
FELTÉTELEK |
GT |
PTK |
Társasági szerződés |
rendelkezni kell az osztalékelőleg fizetés lehetőségéről |
nem szükséges rendelkezni az osztalékelőleg fizetés lehetőségéről |
Közbenső mérleg igény |
igen, de az éves beszámoló 6 hónapig felhasználható osztalékelőleg kifizetésére (illetve egyéb döntések meghozatalára) |
2014 évi LXXIV. törvény 284. §-a (Szvt. 21. § (7) bekezdése) szerint az éves beszámoló, illetve az év során készített közbenső mérleg 6 hónapig felhasználható osztalékelőleg kifizetésére (illetve egyéb döntések meghozatalára) |
Osztalékfizetési korlát |
maximum a szabad tőkeelemek erejéig |
maximum a szabad tőkeelemek erejéig |
|
pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes befizetése esetén fizethető ki (ide értve a minimum 3 millió forintos jegyzettőke-szint elérését is) |
|
Tagok írásbeli nyilatkozatának szükségessége, visszafizetési kötelezettség vállalása |
szükséges |
nem szükséges, a törvény mondja ki |